Két idős hölgy, testvérek, egy elmúlt világ idemaradt hírnökei. Fehér blúz, szürke kosztüm, retikül, brosstű. V. úr ismertetett össze minket az imént az aukciós ház előterében, ahol a mai festményárverésre jelentkeztünk.
A britek ragaszkodnak a 2500 éves műtárgyak tulajdonjogához, ám hozzájárulnak ahhoz, hogy egy erre építendő önálló múzeumszárnyban a görögök kiállíthassák a jelenleg Londonban látható ókori műkincsegyüttest.
Caspar Netscher 1683-ban festett portréját a család el fogja árverezni.
Egyebek mellett Egry József és Czóbel Béla festményeit is kikölcsönözte az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Műcsarnoktól.
Miután az osztrák műgyűjtő megtudta, hogy a 2100 éves tárgy lopott, visszaadta azt az eredeti tulajdonosainak – derült ki a műkincset beazonosító holland detektív beszámolójából.
Bruno Lohse részt vett a francia képtárak kifosztásában és a kisemmizett zsidóktól elrabolt műkincsek szortírozásában. 14 évvel ezelőtti haláláig mégis a műkincspiac meghatározó szereplője maradt (meggyőződéses náciként).
A rendőrök a lakosság segítségét kérik az elkövető azonosításához.
A közleményben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda felhívta a figyelmet, hogy aki a kulturális javak körébe tartozó talált idegen tárgyat vagy régészeti leletet nem szolgáltat be állami tulajdonba, jogsértést követ el.
Valójában el sem tűnt a páratlan főúri gyűjtemény, amely miatt mégis évek óta pereskedik az állam és a családot képviselő alapítvány.
A festmény három évtizede volt Zele templomában. Most jöttek rá, hogy XVI. századi lehet.
Az ötezer éves tárgyakat a londoni rendőrség foglalta le, és a British Museum munkatársai azonosították be. Még a rablólyukakat is megtalálták.
2016-ben forintosították, mekkora jutalomra számíthatnak a régészeti leletek, nagy értékkel bíró műkincsek megtalálói. De mi történt azóta?