Egyúttal ez a legkorábbi ismert esete annak is, hogy a neandervölgyi ember felhasználta a barlangi oroszlán prémjét, amiből ruhát és esetleg ágyneműt készítettek.
A modern génelemző módszerek révén – bármennyire is elcsépelt ez a kifejezés – forradalmi változások történtek fajunk eredetének kutatásában. Ezzel nemcsak az ismereteink határai tágultak ki, de az egész emberi törzsfával, illetve egykori és jelenlegi rokonainkkal kapcsolatos szemléletünk is átalakult.
gy új tanulmány szerint a neandervölgyiek kis, szoros kötelékű közösségeket alkottak.
Hosszabb ideig éltek együtt a neandervölgyiekkel.
Idén is történtek a koronavírustól független áttörések a tudományban. A legfontosabbakból válogatunk.
Az eredmények azt mutatják, hogy valójában nagyon fiatal faj vagyunk.
A Föld mágneses pólusváltása és a naptevékenység csökkenése olyan apokaliptikus környezetet teremthetett 42 ezer évvel ezelőtt, amely közrejátszhatott egy sor jelentős eseményben, a megafauna kipusztulásától kezdve a neandervölgyiek kihalásáig.
A szakemberek szerint a venetói lelőhely immár kulcsfontosságú a neandervölgyiek Európából való fokozatos kihalásának megértéséhez.
E heti tudományos lapszemlénk: 3D-s nyomtatással tarthatja életben gépeit az amerikai légierő. Magas ólomkoncentráció „mérgezte” az ókori rómaiakat Londonban. Nem a modern ember okozta a neandervölgyiek végzetét?