Miként változhatott volna múltunk és jövőnk, ha száz évvel ezelőtt nem ez a trianoni döntés születik?

Miként változhatott volna múltunk és jövőnk, ha száz évvel ezelőtt nem ez a trianoni döntés születik?
A Rabolt szerelemnek ez a legnagyobb tragédiája: a szerző annyira próbálta jól megragadni a nők elleni erőszak témáját, hogy az egészből sikerült viccet csinálnia.
Kötter Tamás a nyugati háborús szépirodalom zömével egyenrangú alkotást tett le az asztalra.
Barlog Károly jó novellákat ír, amelyeknek jó daloktól kölcsönzi a címeit.
Néhány kérdéses interjúsorozatunkban a Libri irodalmi díj jelöltjeit kérdezzük arról, mit gondolnak a jelenlegi válságról, amiben élünk, és milyen hosszú távú következményei lesznek szerintük a mostani heteknek, hónapoknak. Ezúttal Bodor Ádámot faggattuk.
A Katlanváros elbeszélései bár nem újak, de nem kell aggódnia annak, aki önéletrajza megírását várta a 80 éves Szilágyi Istvántól.
A kiadó az újságíróval viteti el a balhét a Dunántúli Naplóban megjelent cikk miatt.
A Dunántúli Napló újságírója a saját történeteként adott el egy blogon megjelent történetet, mindössze néhány szereplőt cserélt ki.
Így, „deresedő halántékkal” újra olvasva tisztán látszik, hogy Hemingway írásainak mélyrétegeit milyen erősen átjárja valami körvonalak nélküli bánat.
Van a műanyag kerti székben valami erősen nosztalgikus, mint a hordozható, fekete-fehér tévében vagy a több évtizede kinn lógó falinaptárban. Gyermekkori nyaralót képzelünk magunk elé, atlétatrikós nyolcvanas éveket, borozgatós kegyelmi pillanatokat. Szüretelünk, bográcsozunk, együtt vagyunk. Kollár-Klemencz László második kötete, az A Műanyag kerti székek élete ugyanakkor nem a Goodbye Lenin novellába fordítása.