„Húszéves fiatalok ülnek az óráimon és sokukon látom, hogy kiégtek vagy félnek, nincs előttük perspektíva, hiszen kis túlzással, aki ma pedagógusnak megy, azt baleknak nézik.”

„Húszéves fiatalok ülnek az óráimon és sokukon látom, hogy kiégtek vagy félnek, nincs előttük perspektíva, hiszen kis túlzással, aki ma pedagógusnak megy, azt baleknak nézik.”
A Pedagógusok Szakszervezete attól tart, nem minden érintett szerepel a kormány „listáján”. A hátrányos helyzetű régiókban béremelésre is szükség volna az érdekképviselet szerint.
Nem a bértábla, hanem a kormány akadályozza a pedagógusok béremelését.
Bár további gazdasági növekedést remél a kormány, érdemben nem szán több pénzt a tudásalapú társadalom megteremtésére – derül ki a 2020-as büdzsé tervezetéből. Cikksorozatunk első részében a jövő évi költségvetés oktatással kapcsolatos kiadásait tesszük nagyító alá.
A Népszava értesülése szerint pedagógusok munkaterheit és bérezését érintő szabályozásokat foglalná magában az új törvény.
Június 20-án még lesz egy egyeztetés. Öt témában szeretnének előrelépést.
Most ott tartanak, hogy a legalacsonyabb bért a garantált bérminimumhoz fel kell zárkóztatni.
Akkora a munkaerőhiány az egészségügyben, hogy hiába a csilivili, modern épületek, orvosok és nővérek nélkül csak látszat az egész.
A kormánypropagandával ellentétben méltatlanul alulfizetettek a tanárok – derítette ki egy friss nemzetközi kutatás.
Nincs a világon még egy olyan ország, ahol a diákoknak és a tanároknak ekkora és teljesíthetetlen terhelésben lenne részük, mint nálunk.