A propagandának most könnyű dolga van. Nem megvagdosott hangfelvételekből kell kicsiholnia a nagy sztorit, elbábozva az oknyomozó újságírást; maga a miniszter leplezte le a gyalázatos tervet.
Erre lehet következtetni a tárcavezető interjújából.
Az állami tulajdonban lévő balatoni üdülők kiárusítását tervezheti a kormány, miközben a közpénztízmilliárdokból felújított kastélyokat ingyen ajándékozná el.
A hazai privatizációról szólva egyáltalán nem beszélhetünk sikersztoriról. Ezt a véleményt a közgazdászszakma és a közvélemény mellett feltehetően az összes, egymással ellentétes oldalon elhelyezkedő párt is osztja.
Ha a Dunántúli-középhegység géniusza már nem a karmelita kolostor falai között húzatja a Fehérvári huszárokat, akkor is biztos lehet benne, hogy ömleni fog a pénz az ilyen-olyan kekvákból.
Ugyancsak pénteken derült ki, hogy eredménytelenül zárult a Bahart vitorláskikötőinek üzemeltetésére kiírt pályázat.
Míg a 2010-ben kétharmadot szerzett Fidesz még az államosítás lázában égett, addig a 2018-ban kétharmadot szerzett Fidesz olyan merész privatizációs manőverekbe kezdett, amelyek láttán még a néhai SZDSZ is elismeréssel csettintene.
Legyünk nagyvonalúak, és tudjuk be valamiféle sajátos konszolidációnak, hogy a szuperszuverén kormány egyik államtitkára ilyen libernyák elveket hangoztat, hogy „az állam rossz gazda”.
A növényolajipar 1991-es privatizációját a magyar gazdák és margarinfogyasztók finanszírozták a külföldi vásárlónak.
Ez a század a tudásról szól. Orbán az oktatást már tönkretette, most a tudományt támadja a versenyképesség örve alatt.
Kényszerhelyzetben, a magas államadósság miatt kezdődött az élelmiszeripar privatizációja.
Harminc év – Harminc történet. Sorozatunkban, harminc évvel a rendszerváltozás után közelmúltunk tipikus történeteiből szemezgetünk.
Úgy vélem, hogy kezdetben a privatizáció lebonyolítása, majd az önkényuralmi nemzetállam kiépítése hatott és hat rombolóan a társadalmi-gazdasági fejlődésünkre.
A Club Aliga mindenkori tulajdonosának döntésétől függ, hogy az aligai polgárok, illetve a településen nyaralók milyen módon juthatnak a partra.
Körkérdés közállapotainkról harminc évvel a rendszerváltozás után.