Minden rendkívüli helyzetnek szinte természetes kísérője az álhír, illetve a rémhír. Össze is gyűjtöttünk egy csokorra valót az elmúlt száz évből.
Férfiidők lányregénye címmel írt regényt F. Várkonyi Zsuzsa arról, hogyan barátkozik össze két holokauszttúlélő, egy fásult középkorú férfi és egy felvágott nyelvű kamaszlány a világháború utáni Budapesten. A regényből készült film, az Akik maradtak most ott van az Oscar-shortlisten. Interjú!
Napjainkat helyenként kísértetiesen megidéző hetven évvel ezelőtti eseménysorozat a Rákosi-korszak hajnaláról.
Az ő korosztálya és társadalmi csoportja úgy számolt, ha megszűnik a szocializmus Magyarországon, akkor úgy logikus, hogy az azt megelőző rend jön vissza.
Ötven éve született az egyik legtöbbet idézett magyar kultuszfilm.
1948-ra már csak egy igazi ellenfele, ellensége maradt a kommunista pártnak: „a népek ópiuma”, és az azt intézményesítő római katolikus egyház.
Szüleimmel a Makoviczky cukrászdájába jártam, az övé volt az igazi, nagy cukrászda, amíg nem államosították a Rákosi-érában.
Szekfü András interjúkötete a hetvenes évek szinte összes fontos rendezőjét, de még a jelentős pozíciót elfoglaló politikusait-hivatalnokait is megszólaltatja.
Hogyan lett a fiatal keresztény újságírás egyik legnagyobb ígéretéből a kommunisták tehetetlen bábja? Egy történet a Magyar Nemzet múltjából.
Foglyok címmel készít történelmi fekete komédiát a Mindenki Oscar-díjas rendezője, Deák Kristóf. Vele és a film egyik főszereplőjével, Sodró Elizával beszélgettünk.
Ma már kevesek számára ismert, hogy a XVIII–XIX. században Pest és Buda volt a szerbség kulturális központja.
Hatvanhét évvel ezelőtt, 1951. szeptember 23-án robbantották fel Rákosi Mátyás parancsára. A papokkal is leszámoltak.
Az állami terrorszervezet gyakorlatilag rettegésben tartotta a társadalom minden tagját.