Mi a baj az EU közös agrárpolitikájával? Tényleg rossz minőségű és génmódosított az ukrán gabona? Hogy néz ki egy átlagos családi gazdaság Magyarországon, kik foglalkoznak mezőgazdasággal és mit termelnek? Merre torzul a magyar agrártermelés? Ezekről, és még megannyi, az uniós és magyar agráriumot érintő kérdésről beszélgettünk Raskó György agrárközgazdásszal.
Mekkora uniós támogatásban részesülnek a magyar gazdák, vagy épp Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó agrárvállalatok? Tényleg rossz minőségű és génmódosított az ukrán gabona? Mi a baj a magyar agrártermeléssel és az EU közös agrárpolitikájával? Raskó György agrárközgazdásszal beszélgettünk.
Uniós szinten a hazai élelmiszerárak, de a mélyben a bérek.
Az agrárközgazdász szerint lokális esővízgyűjtő rendszerek kiépítésével a szárazabb időszakokban is megoldható lenne az öntözés, ám a korábban erre fordítható uniós források iránt nem érdeklődött Magyarország, és a gazdák sem keresik a megoldást.
A búza aratására még várni kell, de a gazdák jó termésre számíthatnak a kalászosokból. Raskó György agrárközgazdászt az árstopok kivezetéséről is kérdeztük.
Piackorlátozás és spekuláció: hibát hibára halmoztak, de a végén a vásárló fizet.
Kit érint, és mennyit használ az ukrán gabona kitiltása Magyarországról és Lengyelországból? Raskó György agrárközgazdászt és agrárvállalkozót kérdeztük.
Az agrárközgazdászt kérdeztük az árstopról, a magyar kisboltosok vesszőfutásáról és az ellenzék tehetetlenségéről vidéken. Interjú!
Kifogytak a hazai készletek.
Az áruhiányt nem biztos, hogy megoldja, az inflációt viszont biztosan emeli az újabb kormányzati intézkedés.
Az import már olcsóbb, mint a hazai. Ha a másfél százalékos zsírtartalmú tej árát maximálták volna, nem lenne ilyen brutális az áremelkedés
Európában sehol sem drágult annyira az élelmiszer, mint nálunk. Legfőképpen nem a háború, hanem az elhibázott hazai intézkedések fűtik
az inflációs pszichózist.
Az étolaj ára nőhet a legjelentősebb mértékben a hatósági plafon kivezetése után.
Bár a nagyobb agrárvállalkozók kigazdálkodják az alkalmi munka terheinek pluszadóját, a kicsik belebukhatnak.
Főleg azokban az országokban nőtt gyorsan a kenyér ára, ahol korábban az uniós átlagnál alacsonyabb volt.