Magyarországon járt a nemzetközi újságírószervezet, Kovács Zoltánnal és a Médiatanács tagjaival is találkoztak. Felszólították egyúttal az Európai Parlamentet, hogy a Pegasus kémprogrambotrány kapcsán kérdezzen rá arra is, a magyar intézmények miért nem védik meg az újságírókat.
A gazdasági feltételek vagy a politikai befolyásolás területén Algéria szintjén van Magyarország, de az újságírók elleni erőszakos bűncselekmények hiánya javítja a helyezést.
Látványos gesztusokat tettek az utóbbi időben a tálibok, miután egyre nyilvánvalóbbá vált számukra, hogy nemzetközi segítség híján az általuk uralt Afganisztán humanitárius válság felé közeleg.
Napjainkban ellenzéki politikusok, történészek, politológusok között vita zajlik az Orbán-rendszer jellegének meghatározásáról. Okos, képzett emberek beszélnek illiberális demokráciáról, hibrid rendszerről, akármit is jelent az.
Ha már az újságárusnál a napokban nem vett lapunkból, mi vittünk neki egy példányt. Mindezt videóra is vettük.
Pedig szerinte Magyarország egyike azon kevés uniós tagállamnak, ahol a médiában és az ideológiai vitákban is valódi pluralizmus érvényesül.
Deutsch Tamás szerint sorosista szervezet támadásáról van szó.
A Riporterek Határok Nélkül szervezet szerint az Orbán-kormány a koronavírus-járványt kihasználva növelte befolyását a magyar média felett.
Az volt a „bűnük”, hogy beszámoltak a vélelmezett választási csalásról és az emiatt kirobbant tüntetésekről.
A világ egyik legsikeresebb számítógépes játékában küzdenek a kormányok cenzúrája ellen.
Már a nemzetközi újságíró-társadalom is aggódik a magyar független médiát ért támadások miatt.
Miközben az újságíró szervezetek példátlan médiakontrollról beszélnek hazánkban, Kovács Zoltán politikai aktivistának tartja a független újságírókat, akik a hatalmat szeretnék ellenőrizni.
A szervezet felmérése szerint 2011 óta Magyarország összesen 47 helyet esett vissza a 180 országot a sajtó helyzete alapján rangsoroló listán, és most már a problémás országok közé került.