A magyar parlamentnek csipkednie kell magát, ha nem akar utolsó lenni.
A parlament kezében a döntés, Szijjártó Péter mégis arról beszélt, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, aki rábólint a skandináv ország csatlakozására.
Szijjártó Péter megerősítette közben a svéd külügyminiszternek, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, amely ratifikálja a svéd tagságot.
Azon kívül, hogy folyamatosan panaszkodunk, nem teszünk szinte semmit azért, hogy közös dolgaink rendben legyenek. Igazából már nem hivatkozhatunk a szocialista örökségre sem, amikor a „közös” azt jelentette: mindenkié, tehát lehetőleg minél többet lopjunk belőle.
Svédország csatlakozását már lassan 16 hónapja halogatja a Fidesz.
Már csak két ország igenje áll a svéd csatlakozás útjában.
Hogyan állnak a Magyarországgal való konfliktushoz a svédek? Mennyire téma az országban a vétó, tapasztalni-e miatta a magyarokkal szembeni ellenérzéseket? Erről kérdeztünk többeket is.
Ha nagyon akarnának, okozhatnának-e fejtörést a magyaroknak Gripen-ügyben a svédek? Szenes Zoltánnal, a Honvéd Vezérkar egykori főnökével beszélgettünk, akit arról is megkérdeztünk, hogyan érhette ennyire váratlanul az izraeli haderőt és a hírszerzést a palesztin Hamász legújabb támadássorozata, és mekkora az esélye egy szárazföldi hadműveletnek a Gázai övezetben?
A miniszter szerint mást sem hallani az északi országtól, mint hogy Magyarországon nincs demokrácia.
A Momentum politikusa lapunknak azt mondta, eddig sem csinált titkot ebből.
A világ egyik legboldogabb nemzetét bandaháborúk szomorítják: a döntéshozók a kudarcos bevándorláspolitikát okolják a véres összecsapásokért.
A Fidesz-frakcióban ma „kevés hajlandóság van” a voksolásra.
Sőt, szerinte meg kéne fontolni azt is, mi keresnivalójuk van az EU-ban.
A tervezett NATO-csatlakozás kapcsán lehet rosszalló üzeneteket küldeni Stockholm felé, ám a felvételi folyamat blokkolása mellett sem észszerű, sem erkölcsileg megalapozott érveket nem lehet felhozni.
Újabb érvet húztak elő, ezúttal a négy évvel ezelőtti oktatóvideó az indok.