A demenciával diagnosztizált idősek számának robbanásszerű növekedése várható a következő években. Vajon komolyan vehetjük a Kormány lépéseit ezen a téren?
Büki Péter szociális munkás-pszichopedagógussal a gyermekvédelmi rendszer állapotáról és átalakításának szükségességéről beszélgettünk.
Ha a kormány még a mostaninál is kevesebbet akarna fektetni a szociális ellátásba, azt nehezen tudná megmagyarázni. A megszokott ellenségképek itt aligha működnek.
Ha az állam kivonul a szociális szférából, azzal rászorulók családjait is nyomorba dönti. Pintér Sándor törvénymódosítási terve pont ebbe az irányba visz. Átalakulhat a szociális és idősotthonok felvételi gyakorlata is.
Megválasztása esetén egyszeri bérkiegészítést, valamint a humánszféra átfogó bérrendezését ígérte Karácsony Gergely, a Párbeszéd, az MSZP és az LMP miniszterelnök-jelöltje.
A szociális ágazatban dolgozók közül sokan hitték az oltási terv alapján, hogy hamarabb beoltják őket, ám ez nem minden esetben történt meg.
Csak a bentlakásos szociális intézmények lakóit és dolgozóit oltották soron kívül, de a többi szociális dolgozót is előre kellene venni az oltási sorban a nyílt levél szerint.
A politikus sorra vette, hogy mi mindenben szenvedtek hátrányt a szociális ágazatban dolgozók.
Az elmúlt években reformátusokra bízta a legtöbb férőhelyet az állam.
Fülöp Attila erről egy Facebook-bejegyzésében írt.
„Én, aki az állami szférában dolgozom, ne legyek értéktelenebb egy egyházi munkatársnál.”
Január óta nem hozza nyilvánosságra a kabinet, hogy hányan várnak szociális ellátásra. Informatikai fejlesztésre hivatkoznak, de arról nem hallott senki.
Egészségügyi készletet halmoztak fel, az intézményeket tilos elhagyni, és látogatási tilalom is érvényben van.
Az LMP országgyűlési képviselője szerint az Emminek kötelessége tájékoztatást adni a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság átalakításáról, a főigazgató távozásának körülményeiről.
Nehéz helyzetben, anyagi megbecsülés nélkül kell helytállniuk a szociális szféra dolgozóinak.