Ez az a Trianonra emlékeztető programsorozat, ami tavaly elsikkadt a járvány miatt, ám amire idén is milliárdokat fordított a kormány.
A határon túlról négy magyar értelmiségit kértünk meg, válaszoljanak két kérdésre: milyen magyarként élni ott, ahol élnek, és szerintük száz év múlva lesz-e még magyar élet az adott országban.
Ablonczy Balázs legújabb kötete a feldolgozó munkához, a Trianon „ismeretlenségében” való személyes kutakodáshoz nyújt segítséget.
Talán kicsit a koronavírus-járványnak is köszönhető, hogy a kisebbségbe szorult magyarok egész jól megúszták a trianoni évfordulót.
A mi nemzedékünk az, amely megfordíthatja Magyarország sorsát, beteljesítheti küldetését, és a győzelem kapujáig viheti az országot – mondta a miniszterelnök.
Matovic szövegére reflexből aggatjuk rá a példátlan jelzőt. Ha az 1945 utáni (cseh)szlovák politikára gondolunk, talán igazunk is van. Mégsem előzmény nélküli.
Gyurgyák János Trianon-antológiája grandiózus és kiválóan összeállított gyűjtemény, amely könnyen kiverheti a biztosítékot a harciasabb bal- és jobboldalon egyaránt.
Több forgalmas fővárosi csomópontban is videót készítettünk 16:30 perckor, Karácsony Gergely főpolgármester korábban ugyanis azt kérte, hogy Trianonra emlékezve álljon meg egy percre a közlekedés. Nem állítható, hogy ez valóban megtörtént volna.
Miért nem tudunk szabadulni a trianoni zsákutcából? Vár-e bármiféle jövő a határon túli magyarságra az asszimiláción túl? Erről beszélgettünk Szarka László történésszel.
A századik évforduló alkalmat adhat arra, hogy beszéljünk az előttünk álló nagy feladatról. Hogy őszintén beszéljünk a határon innen és túl élő közösségben arról, mit kell tennünk azért, hogy Magyarország ne kerülhessen soha többé olyan helyzetbe, hogy érveit ne hallgassák meg, és a döntésekben szava ne legyen.
Nem visszafoglalnunk kell a Kárpát-medencét – ez tényleg hátborzongatóan anakronisztikus-katasztrofális program lenne 2020-ban –, hanem belaknunk és a magunkénak éreznünk. Nincs mese: a maga multikulturális formájában.
A Demokratikus Koalíció már korábban jelezte, nem mennek el az ülésre.
A szocialista Harangozó Tamás a KMKF-konszenzusra hivatkozva be is terjesztett egy napirendi módosító indítványt annak érdekében, hogy az ellenzéki frakciók vezérszónokai is elmondhassák véleményüket, ezt azonban kedden elutasította a parlament.
Többek között Ákos, Ismerős Arcok és Csík Zenekar koncertet is lehet majd követni, de korabeli híradót, illetve témába vágó dokumentumfilmeket is ingyenesen elérhetővé tesznek.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter helyett Dömötör Csaba parlamenti államtitkár válaszolt az Index tudósítása szerint az idevágó kérdésre az Országgyűlésben, egészen tömören: nem!