A Financial Times szerint Orbán Viktor arra használja fel a válságot, hogy a hatalmát megszilárdítsa. A lap szerint az EU is hibás ebben.
A dán Konzervatív Néppárt EP-képviselőjének tudomása van arról, hogy több más tagpárt is hasonló lépést fontolgat, miután a magyar parlament elfogadta a felhatalmazási törvényt.
A köztársasági elnök szerint nem ad túlhatalmat a ma megszavazott törvény Orbán Viktornak.
A zöldpárt hat képviselőjéből négyen nem nyomtak gombot, hárman közölük hiányoztak is az ülésnapról.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete közleményében nemzetközi jogba ütközőnek nevezi a túhatalomtörvényt.
Múlt héten még nem, de ezúttal sikerült elfogadtatnia a kormánypártoknak a „túlhatalomtörvényt”.
Néhány órán belül megszavazhatja az Országgyűlés, legalábbis annak kormánypárti többsége a „túlhatalomtörvényt”.
Ugyan a koronavírus-járványra való tekintettel mindenhol veszélyhelyzeti felhatalmazást kérnek a kormányok, ám azok – egy működő demokráciában – időkorláthoz kötöttek – írja a brit baloldali lap.
Ma megkapja a vágyott, időkorlát nélküli rendkívüli felhatalmazást Orbán Viktor. És vele együtt az oszthatatlan, senkire át nem hárítható felelősséget.
Az online demonstráción felszólalnak: Róna Péter közgazdász, Pardavi Márta jogász, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Fullajtár Andrea színészművész, Horgas Péter látványtervező, Lattmann Tamás - nemzetközi jogász, Lang Györgyi - énekesnő.
A válságra adott válaszhoz az egész társadalom részvétele szükséges – figyelmeztetett az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője.
Orbán Viktor szerette volna kitűzni kalapjára hervadó virágként az ellenzéki támogatást is a korlátlan uralmához.
Válaszlevélben reagált a miniszterelnök az Európa Tanács főtitkárának bírálataira.
A Jobbik képviselője, Lukács László György, időpontokkal, adatokkal, ülésrenddel szembesítette Varga Judit igazságügy-minisztert, aki szintén résztvevője volt az egyeztetéseknek.
A miniszter az ATV kérdésére kifejtette: a veszélyhelyzetről a kormány dönt ugyan, de a kormány veszélyhelyzetben hozott intézkedéseinek hatálya nem ettől függ, 15 nap múlva lejárnak, csak a parlament hosszabbíthatja meg a hatályukat. Arra nem tért ki, hogy miért nem viszi a kormány a parlament elé a kérdést, hiszen a parlament az alaptörvénynek megfelelően dönthetne a hosszabbításról.