Szabad-e bármiféle megbékélésre hivatkozva szőnyeg alá söpörni a besúgók valódi életrajzát és vele a következményeket, rózsaszínre festett mesével szépíteni és elrejteni a múltat, vagy vállalni kell mindazt, ami megtörtént?
Ha egyszer majd megváltozik a rendszer, akkor érdekes lehet majd, hogy napjainkban kik voltak azok, akik a titkosszolgálatokat szervezettszerűen és titkosan segítették, titkos kapcsolatok voltak. Akkor majd kezdődhet újból az ügynökhajsza.
Tabajdi Gábornak a tartótisztekről most napvilágot látott kötete a hármas ügyosztály működésének, szokásrendjének keresztmetszetét tárja elénk.
Az ügynökkérdés kezelése egyfajta tükröt tart a rendszerváltás utáni kormányzó elit elé, rámutatva a közös, az idő előrehaladtával egyre inkább jóvátehetetlen mulasztásra.
Három évtizedünk volt rá, hogy az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával releváns párbeszédet indítsunk a múltról. Nem sikerült.
Lehel Lászlóra leghamarabb tíz év múlva kerülhet sor.
Interjú a Veritas Intézetről, az ügynökügyekről, a hatalom vesztenivalójáról és a forradalmi pillanatról.
Magyar abszurd: egy állami konferencián Kozma Imre atya, a Máltai Szeretetszolgálat vezetője a kommunista rendszer által megfigyelt papokról beszélt, miközben a pódiumon közvetlenül mellette ült az egyik III/III-as megfigyelő, Lehel László evangélikus lelkész.
Harminc év, harminc történet: belpolitikai botrány Medgyessy Péter titkosszolgálati múltja miatt.
Az íróval új könyve kapcsán a változó erdélyi tájról, a demokrácia dilemmájáról, a hatalom titkairól is beszélgettünk.
Kiss-Rigó László püspök szellemi rabszolgának tartja a kritikus újságírókat, és sosem hallott a NER létezéséről.