Ha nem is tetszenek nekik, de járatnak kritikus, független lapokat is.
1938. augusztus 25-én jelent meg a Magyar Nemzet első száma. Rövid évfordulós laptörténelem.
16 százalékkal nő a nyomdaköltség. Hetente egy tejeskávé ára, akár ennyi ráfordítással megmenthető a szabad magyar sajtó.
A covidjárvány utóhatása: papírból sincs elég.
Vajon honnan szerzi a nélkülözhetetlennek vélt információit egy magyar, hírekre ki éhez(tet)ett állampolgár? Egy átlagpolgárra gondolok, ha egyáltalán létezik ilyesmi ebben a hazában.
Sokan korabeli Google-nak tekintették a szerkesztőségeket, ahol nem is voltak restek megválaszolni, hogy „a svéd torna a test szabad mozgását elősegíti, az izmokat megkenve tartja; a német torna pedig túlképez, merevít és nehézkessé tesz, sőt az életszervekre is nemegyszer bénítólag hat”.
Hogy hol kezdődött a valódi fake news, nehéz lenne megmondani, de az egyértelmű, hogy hol kezdődött el az újság-paródia, mint műfaj.
Százmilliókba kerül, és fideszes politikusok is ülnek a nyugdíjasoknak szóló lap szerkesztőbizottságában.
Eddig is sokszor bizonyította hűségét a korábban Rogán Antalt istenítő lap. Ezúttal azonban nagy igyekezetükben még a nemrég elhunyt Kő Pál emlékét is sikerült meggyalázniuk.
Az Arcanum budafoki központjában jártunk, hogy megnézzük, hogy készül a több mint negyvenmillió folyóirat- és újságoldalas adatbázis.
Mi nem maradunk némák, tesszük azt, ami a kötelességünk. De a lapunkat online olvasókat is együttműködésre kérjük.
Hetvenöt éve jelent meg a debreceni Néplap; az egyik alapító, Radó István rejtélyes életét kutattuk.
A tavalyi 10-11 százalékos után idén, az év első három hónapjában további 11 százalékkal esett a megyei napilapok olvasottsága.
Amíg Magyarországon alig olvasunk közéleti napilapot, régiónkban az online térnyerése ellenére is fontos a nyomtatott sajtó.