A Hargita alján, egy székelyföldi kis faluban plébános ismerősünknél vendégeskedtünk pár napig, mielőtt tovább utaztunk volna. Egyik délután Brassóba kellett mennie, s csak másnap tudott visszajönni. Ránk hagyott mindent.
Gerendai Károly a távozó fiatalokról, a Szigetről és a politikai térről, ahol nincs verseny, nincsenek gesztusok. Interjú!
A kávéházak egykoron egyfajta szigetek voltak. Szigetek a viharos évszázadban, ahol kiköthetett az is, aki meg akarta ismerni a világot, és az is, aki az elől csak egy kicsit menekülni akart.
Ezt mondja a turisztikai ügynökség.
A jelenleg 31 projektet vivő Eventrend Group két alapító tulajdonosával, Nagy Gáborral és Kőrössy Zoltánnal beszélgettünk a vendéglátás és a turizmus covid utáni éveiről.
Drávaszerdahelyen már a kisboltot is alig bírják nyitva tartani. Pedig az üzlet korábban mintaként szerepelt a Magyar Falu Programban.
Minél kevesebb hely van nyitva, annál inkább az utcára szorulnak a szórakozni vágyók, és annál inkább romlanak a bűnügyi statisztikák is.
A KSH adatai szerint a külföldiek húzzák felfelé a számokat.
Vén Diófa alatt Vörös Béka dalol, a Dérynében mindenki popsztár, az Illuzióban pedig majdnem elcsattant egy pofon: tovább járjuk Budát az (eltűnő) legendák nyomában.
Kertes ligetből ormótlan betonmaradvány, Szabó Lőrincék tönkretett vacsorája és a sporttal viccelődő Kosztolányi – eltűnő legendák a Krisztinavárosban.
A nyári meleg kedvezett a söriparnak.
Rendszerellenes dalok az ügyészséggel szemben, Illés bácsi érettségi ajándéka és az erdélyi triász az Aranyszarvasban: folytatjuk utunkat az eltűnt budai éttermek nyomában.
15 százalékkal emelkedtek február óta az éttermi árak, de a vendéglátósok szerint a költségeik növekedése 30-40 százalékos drágulást is indokolna.
A Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint lesznek helyek, amelyek meg sem tudnak majd nyitni, mert nem találnak elég dolgozót.
Budapest szerepe az országos vendéglátásban kezd visszaállni a korábbi szintre.