Izgalmas kísérletet tesz a hágai Mauritshuis Múzeum és a Google Arts & Culture – 18 helyről gyűjtötték össze a középosztály megörökítőjeként ismert barokk művész alkotásait.
A mai kínai esküvők egyrészt borzasztóan extravagánsak és urizálnak, másrészt nincsenek összhangban sem a kínai, sem a szocialista értékekkel, ezért a kínai kormány szabványosítja és tradicionálisabb és egyszerűbb formába tereli a házassági ceremóniákat.
Frankenstein története még most is hatással van az emberekre, pedig idén már kétszáz éves.
Kevés olyan, külpolitikában jártas elnök volt az elmúlt négy évtizedben, mint az idősebb George Bush – aki elsőként az amerikai elnökök sorában, épp 1989-ben, Budapesten is járt.
Az Egyesült Államokban is szépen sikerült két párhuzamos valóságot kiépíteni. Létezik egy demokrata és egy republikánus dimenzió.
Nem árt nyitott szemmel járni, és tisztában lenni azzal, a személyes adataink a mi, és nem a netes óriások és az állami szektor techcégeinek tulajdonai.
Az összeesküvés-elméletek száma végtelen. Nincs még egy merénylet, amiről ennyi dezinformáció, elhallgatás és vita lett volna, mint amit ötvenöt éve John F. Kennedy ellen elkövettek. Vajon tényleg egy lövész volt 1963. november 22-én Dallasban?
A második részben a templomosok bukásával, koncepciós perükkel, a hozzájuk kötődő összeesküvés-elméletekkel, állítólagos kincseikkel és a Soros-párhuzammal foglalkozunk.
Kilencszáz éves minden idők egyik „legtitkosabb” társasága. Két cikkben bemutatjuk, hogyan látja a rend felemelkedését és bukását a történelem-tudomány.
Észak-Dakota, Indiana, Missouri és Florida szenátora is komoly árat fizetett azért, mert a szexuális zaklatásba keveredő Trump-jelölt ellen szavazott – értékelt a Fox News.
A szenátusban ugyanakkor továbbra is marad a republikánus többség. A demokraták komoly változásokat ígértek, többek között a korrupció ellenes harcban, illetve az infrastrukturális fejlesztésekben és a munkahelyteremtési stratégiában.
Noha végül jelezték, mindez csak színjáték, ezrek dőltek be neki. Ugyan nem „álhírnek” szánták, mégis az lett belőle, méghozzá a modern tömegtájékoztatás talán első ilyen fecskéje.
Napok óta óta utcai zavargások zajlottak országszerte, a kormány így próbálja csillapítani a kedélyeket.
Így menetel a „Soros-expressz” Amerika felé – harsogja a magyar közmédia is bármiféle kontextusba helyezés nélkül. De pontosan miről is van szó? A közép-amerikai migránskaraván és annak háttere.
Vajon valódi interjúnak tekinthető-e egy olyan anyag, ahol a beszélgetést elvileg jegyző újságíró és az interjúalany sosem ült le egymással az adott témában?