A botrányba keveredett szereplők még mindig a Fidesz jobbik arcát képviselik, és van ennél sokkal rosszabb is.
Több a zászló
A magyar kormány sorosozása valójában a demokrácia egyik legfontosabb alapelvének megkérdőjelezése.
A jogállamisági mechanizmus elfogadása az integráltabb unió felé tett lépésnek tekinthető, míg Orbánnak addig van mozgástere, ameddig az EU a jelenlegi széttagolt, lazán integrált formájában működik.
A választási törvény módosítása jelenlegi formájában nem az ellenzékre nézve ártalmas igazán, hanem a magyar politikai kultúra egészére nézve.
Ha a fideszes sajtóban még Donald Trump sem veszíthet a nép akaratából, akkor hogyan is fordulhatna ez elő Orbán Viktorral?
Nehéz botrányosabb dolgot mondani az elmúlt időszakból annál a mérhetetlen hatalomtechnikai cinizmusnál, amellyel a Fidesz az önkormányzati szférához viszonyul.
Míg a 2010-ben kétharmadot szerzett Fidesz még az államosítás lázában égett, addig a 2018-ban kétharmadot szerzett Fidesz olyan merész privatizációs manőverekbe kezdett, amelyek láttán még a néhai SZDSZ is elismeréssel csettintene.
Helyesen méri fel, hová érdemes pozicionálnia magát? Ez ugyanis azt jelentené, hogy hosszú idő óta végre valódi nyomás van a Fideszen, ami nélkül aligha várható változás a magyar politikában.
Nem tudjuk azonban, hogy a Fidesz meddig lesz képes az általa kínált ideológiával felülírni az egyre kedvezőtlenebb számokból kirajzolódó valóságot.
A kormány jellemzően azokba a konfliktusokba áll bele, amelyek nem felülírják, hanem befagyasztják a frontvonalakat.
Lehet, hogy Orbán Viktor nagyon is jól látja, mekkorát üthet Magyarországon a begyűrűző globális gazdasági válság.
Fideszes retorikát alkalmazva: mégis hogyan fordulhat elő, hogy Fürjes Balázs – és különösen a végképp „senki által meg nem választott” BFK – felülírja a budapestiektől közvetlen felhatalmazást szerzett, a fővárosi közgyűlés többségét is maga mögött tudó Karácsony Gergely programját?
A szimbolikus politikába könnyen belefeledkező ellenzéknek először is azt kell belátnia, hogy a jelenlegi ciklus legfontosabb ügye a koronavírus-válság és annak következményei.
A gátlástalan hatalomgyakorlás, valamint az orbáni társadalompolitika évtizedes vakfoltjai egyre többeket győznek meg arról, hogy nem vethetik bizalmukat az államba.
Aki nem kér a Lukasenkákból, Putyinokból és Erdoganokból, annak inkább Nyugaton a helye.