Tucatjával jelennek meg naponta a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos szenzációs hírek. Újabb és újabb felfedezésekről, a fertőzés minden eddiginél nagyobb mértékéről, eltitkolt adatokról, meglepő tünetekről, és megdöbbentő gyógymódokról. A bizonytalanság okozta félelem miatt természetes igény, hogy minél többet és minél gyorsabban akarunk megtudni a kórokozóról, és ebben a helyzetben még az sem zavar bennünket, ha a tudományos igényű híradások tökéletesen ellentmondanak egymásnak.
A világjárvány megállításának kényszere nagy nyomást helyezett a tudományos életre, a kutatók korábban elképzelhetetlen tempóban igyekeznek megfejteni az új koronavírus titkait. Ez pedig azzal jár, hogy a nyilvánosságra hozott (preprint) tanulmányaik általában már azelőtt eljutnak a nagyközönséghez, hogy azt független bírálók szakmai vizsgálatnak (peer-reviewed) vetették volna alá, ahogyan az megszokott volt a járvány előtti időszakban. Ez nem jelenti azt, hogy minden pontatlan és túlzó, ami megjelenik, de mindenképpen érdemes megvárni, amíg a rekordidő alatt lezavart kutatások eredményeit a szakma is kellően elbírálja.
A járvány egyik központi kérdése, hogy mennyien kapták el a betegséget. Mivel a tömeges tesztelés egy-két szigetországot – Izland, Feröer-szigetek – leszámítva sehol sem volt olyan mértékű, hogy abból a teljes lakosságra vonatkozó fertőzöttségre lehetne következtetni, így a kutatók más módszerekkel igyekeznek megállapítani, hogy mekkora lehet a járvány valójában. Az Egyesült Államokban, Hollandiában és Svédországban is a szennyvíz vizsgálatával próbálták megbecsülni, hányan fertőződhettek meg. Mivel a vírus kimutatható a székletből és a vizeletből is, és egy szennyvíztisztító telepen akár egymillió ember szennyvize is keresztülmehet, hatalmas mintákon végezhetnek felmérést a tudósok. Massachusetts államban az eredmények alapján lényegesen több fertőzöttet valószínűsítenek a hivatalosan nyilvántartottnál. A március végén vett minták szerint legalább 2300 – legfeljebb 115 ezer – ember hordozta a szervezetében a vírust, miközben a regisztrált betegek száma akkor még nem érte el a 450-et.
A Stanford Egyetem kutatói április közepén más módszerrel próbálkoztak. 3300 mintavétel alapján kíséreltek meg képet alkotni a kaliforniai járványhelyzetről. A Santa Clara megyében levett minták elemzése azt mutatta, hogy minden 66. ember fertőződött meg, ami azt jelentheti, hogy akár 50-85-ször annyi a valós beteg, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Számításaik szerint így Kaliforniában jelenleg nem 37 ezer, hanem akár 2-3 millió beteg is lehet, vagyis csak ebben az egy államban kétszer-háromszor annyian, mint (a hivatalos adatok szerint) az egész országban. Nem árt azonban megjegyezni, hogy gyorsan publikált kutatási eredményeik számos kritikát kaptak eddig.
A németországi Gangelt településen végzett átfogó tesztelésből kiderült, a 12 ezer helyi lakos hetedének szervezetében találtak ellenanyagot, vagyis feltehetően ennyien kapták el a fertőzést. Hangsúlyozták ugyanakkor a kutatók, hogy csupán előzetes eredményekről van szó, és azokat nem lehet automatikusan rávetíteni Németország egészére, mivel a településen a fertőzöttek aránya magasabb az országosnál.
A Párizstól északra található Crépy-en-Valois település gimnáziumának tanulóin, tanárain és hozzátartozóin végzett járványügyi kutatás arra jutott, hogy a helyiek 26%-a fertőződött meg. A Pasteur Intézet egy másik, kedden közzétett tanulmánya szerint a franciák alig hat százaléka esik át a koronavírus-fertőzésen a kijárási korlátozások május 11-re tervezett végéig. Egy Ausztriában április elején végzett felmérésből arra lehet következtetni, hogy nagy valószínűséggel a lakosság 0,33 százaléka (28 500 fő) is megfertőződhetett, de akár a 67 400-at is elérhette azoknak a száma, akik megkapták a vírust. Ausztriában akkor 13400 beteget tartottak számon (ma közel 15 ezret).
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora egy külföldi diákoknak tartott videokonferencián elmondta, egy négy egyetemen (Semmelweis Egyetem, Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem) és egy magánlaborban március 11. és április 21 között végzett vizsgálat 26 850 minta 2,7 százalékában mutatta ki a vírus jelenlétét. Mindeközben a jelenleg nyilvántartott fertőzöttek a teljes lakosság mindössze 0,025 százalékát adják.
Nincs teljes konszenzus a halálozási adatok kapcsán sem. Április végére átlépi a 200 ezret a járvány áldozatainak száma a világon, sokan azonban lényegesen több elhunyttal számolnak. A New York Times cikke 11 országban vagy nagyvárosban vizsgálta meg a halálozási adatokat évekre visszamenőleg, és arra jutott, hogy az átlagos mortalitási szintnél nemcsak annyival magasabb az elhunytak száma, mint amennyi a hivatalos statisztikákban megjelenik. Vagyis a halálozások száma a járvány megjelenéséig a sokéves átlag körül alakult, utána viszont látványosan megugrott, ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy a többletáldozatok vélhetően koronavírus-fertőzöttek voltak. A statisztikákban azonban csak egy részük jelent meg, ami azt jelenti, hogy lényegesen többek eshettek áldozatul a járványnak, mint eddig gondoltuk. A cikk hangsúlyozta, szinte minden európai országban 20-30 százalékkal magasabb most a halálozások száma, mint más években ilyenkor, azaz feltehetően több tízezer nem regisztrált áldozata van a járványnak.
– Van bárki, aki tényleg elhiszi azokat a számokat? – tette fel a kérdést Donald Trump egy múlt heti sajtótájékoztatóján. Az amerikai elnök szerint az Egyesült Államokon kívül minden ország hazudik a járvány statisztikáiról. Külön kiemelte Kínát, amely esetében véleménye szerint elképzelhetetlen, hogy „egy ilyen hatalmas országban” csak alig több mint 80 ezer esetet regisztráltak volna. – Mi mindent bevallunk, minden adatot közzéteszünk, minden halálesetről beszámolunk. S bár elsőre a szokásos politikai adok-kapok részének tűnt a vád, a sajtótájékoztatót követő napon Kína bejelentette, másfélszer annyian haltak meg a közép-kínai Vuhanban a betegségben, mint azt eddig állították. A járvány gócpontjának számító városban valójában 3869 a halálesetek száma, 1290-cel magasabb az eddig ismertnél.
Ezt még mindig sokan vitatják. Egy hongkongi kutatás arra jutott, hogy az eddig elismert 83 ezer helyett legalább 232 ezer ember fertőződhetett meg Kínában, ami azt jelenti, hogy az áldozatok száma is lényegesen magasabb lehet. Korábban ennél jóval hajmeresztőbb adatok is napvilágot láttak. A nagy kínai mobilszolgáltatók januárban és februárban összesen 21 millió felhasználót vesztettek, ebből pedig sokan azt a következtetést vonták le, hogy ennyien eshettek áldozatul a járványnak. A lemondások valódi oka azonban nem a vírusban, hanem a kétlaki életmódban keresendő. A más tartományokban dolgozók otthon és a munkahelyükön is rendelkeznek előfizetéssel – mert így olcsóbb –, és a karantén miatt lemondták azt, amelyet nem használtak.
A vírus elleni védekezés kapcsán ugyancsak több ellentmondásos hírre bukkanhattunk, ezek közül az egyik leglátványosabb a dohányzás káros, vagy épp jótékony hatásával függ össze. A párizsi Pitie-Salpetriere kórház tanulmánya azt feltételezi, hogy a dohány csökkentheti a rendszeresen, napi szinten dohányzók megfertőződésének kockázatát. Az MTI híre szerint a párizsi Pasteur Intézet kutatói szerdán közölték, hogy több tanulmány is azt bizonyította, hogy nikotinnak védő hatása lehet a koronavírussal szemben. Ezzel magyarázható részben az, hogy a kórházi kezelésre szoruló betegek között nagyon kevés a dohányos.
Korábban a kanadai Brit Kolumbiai Egyetem és Szent Pál Kórház munkatársai által végzett kutatás kimutatta, hogy a dohányosok nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint nemdohányzó társaik. A vírus ugyanis az ACE2-receptorokat használja, hogy bejusson a szervezetbe, a kutatások szerint pedig a cigarettafüst miatt egyébként is igénybe vett tüdőben ezek az ACE2-receptorok felhalmozódnak, és nagyobb eséllyel jut a sejtekig a vírus – írta az Index.
Dózsa Izabella tüdőgyógyász, a Budai Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy a leszokás hatásai már 2-3 nap után is érezhetően javítják a tüdő működését. A légutak felszínét borító nyálkahártya csillószőrös hámsejtjei biztosítják a fizikai védelmet a kórokozókkal, a levegőben található szennyeződésekkel szemben: a folyamatos mozgásukkal a külvilág felé „söprik” a betolakodókat. Dohányzás hatására azonban lebénulnak, és nem tudják betölteni védelmi funkciójukat, ezért a kórokozók gond nélkül megtapadhatnak a nyálkahártyán, ahonnan a termelődő váladékkal az alsóbb légutak felé juthatnak.
A vírus terjedését illetően is nehéz eligazodni a tudományos eredmények sűrűjében. Több kutató is arra jutott, hogy a nyári meleg megfékezheti a járványt. Az amerikai, ausztrál és kínai tudósok szerint a meleg, nedves levegő hatására a járvány veszít a lendületéből. A kevésbé örömteli hír, hogy a vizsgálatok arra mutatnak, az új koronavírus szezonális megbetegedés lesz, vagyis a hideg, száraz idő visszatérésekor ismét felüti majd a fejét.
Spanyol szakemberek szerint a meleg hatással lehet ugyan a vírusra, de nem akadályozza jelentősen a terjedését. A dél-franciaországi Aix-Marseille Egyetem tudósai ugyanakkor azt feltételezik, hogy a meleg nem lesz képes elpusztítani a vírust, hiszen azt egy órán át hevítették, de így is életképes maradt. Erre jutott egy, az Amerikai Orvosok Szövetségének honlapján megjelent korábbi kutatás is, amely szerint a kínai Jiangsu tartománybeli Huai egyik kórházában kezelt betegek közül kilencen egy szállodai zuhanyozás, illetve a hotel medencéjének használata közben fertőződtek meg. A 300 négyzetméteres fürdőben a hőmérséklet 25 és 41 Celsius-fok között mozgott, a levegő páratartalma pedig 60 százalék volt. Ezért a kutatók vitatják azt az állítást, hogy meleg és páradús környezetben csökken a koronavírus fertőzőképessége.
És éppen a fertőzőképesség a járvány kulcskérdése. Ám nem minden esetben teljesen egyértelmű, hogy pontosan hogyan fertőződünk meg. A szakemberek általában két módot emlegetnek: vagy belélegezzük a vírust, amikor az egy tüsszentéssel, köhögéssel, vagy egy egyszerű kilégzéssel kijut a szabadba; vagy a különféle tárgyakra telepedett kórokozó a kezünkre kerül, majd onnan az arc érintésével a szervezetbe.
Ez utóbbi kapcsán fontos, hogy meddig marad fertőzőképes a vírus. A Harvard Egyetem honlapján található tájékoztató szerint az új koronavírus négy órán keresztül élhet meg a rézen, egy egész napot a kartonpapíron, és két vagy három napig is bírhatja a műanyagon vagy fémfelületen. Ezzel szemben a Diamond Princess nevű óceánjárón 17 nappal azt követően, hogy az utasok elhagyták, a szakemberek rábukkantak a vírusra különféle tárgyakon. Ez azt sejteti, hogy a nagyon rövid idő helyett hetekig megmaradhatnak. A brit The Guardiannek nyilatkozó epidemiológus, Julia Marcus azonban hangsúlyozza, az amerikai járványügy (CDC) által talált vírus valóban 17 napot kibírt, de ez nem bizonyítja, hogy fertőzni is képes lett volna. Mindössze a kórokozó egyik összetevőjét fedezték fel, ám a vírusnak több komponensre szüksége van ahhoz, hogy az emberi szervezetre nézve káros folyamatokat indítson el.
Az epidemiológus szerint valószínűbb, hogy egy fertőzött személlyel történő közeli kapcsolat miatt kapjuk el a betegséget, mint az, hogy a kórokozóval szennyezett felületről jut a szervezetünkbe a vírus. Akiko Iwasaki, a Yale Egyetem immunológusa azonban ugyanabban a cikkben rá is cáfol erre. Szerinte a vírus bizonyos tárgyakon, mint például a műanyag és a fém, napokig is túlélhet, és fertőzhet tovább.
Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatói megvizsgálták, hogy miként kerülhet ki a vírus egy fertőző szervezetből, és arra jutottak, hogy még csak köhögésre, vagy tüsszentésre sincs szükség, már a halk beszéddel is távozhat a kórokozó. Ez utóbbi esetben ráadásul a nyálcseppek – bennük a vírussal – olyan kicsik, hogy jóval tovább maradnak a levegőben, mint a köhögés esetén szabadba kerülő nagyobb méretű cseppek. Ennek következtében a beszéddel távozó kórokozó sokkal veszélyesebb is lehet, hiszen belégzés esetén egyből a tüdőbe jut, míg a súlya miatt hamar a felületekre telepedő kórokozó a kézről a szervezetbe kerülve megelégedhet a felső légutakkal.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) első ajánlása szerint már 90 centiméter is biztonságos távolság, ez esetben elhanyagolható a fertőzésveszély. Később 1,5, majd két méter lett a kívánatos távolság, ám még ezekre is számos kutatás cáfolt rá. A bostoni Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói szerint a vírussal teli nyálcseppek akár 8 méterre is elrepülhetnek köhögéskor vagy tüsszentéskor. Még ennél is ijesztőbb eredményre jutottak finn kutatók. Számítógépes animációjuk alapján arra következtetnek, hogy a tüsszentésből, vagy köhögésből származó, megfelelő méretű részecskék zárt térben, például egy üzlethelyiségben, percekig is a levegőben maradhatnak, és nagy utat is bejárhatnak eközben.
A Leuveni Egyetem kutatói az intenzív mozgás közben kiáramló testnedvrészecskék terjedését modellezve arra jutottak, hogy futás és biciklizés esetében ajánlott a 2 méternél jóval nagyobb távolság megtartása. A vírussal szennyezett nyálcseppek ugyanis – kerékpározás közben – akár 20 méterre is elszállhatnak. Állításaik komoly vihart kavartak, hiszen sokan úgy értelmezték azokat, hogy a járvány idején nem szabad biciklire ülni. Bert Blocken, a kutatás vezetője azonban gyorsan megmagyarázta, hogy az ellenőrzés előtti modelljük, amelyet egy belga lap közölt, még nem egy igazolt, csupán egy előzetes eredmény.
Akármilyen távról fertőződhetünk meg, a maszk viselése elengedhetetlennek tűnik, ám még e tekintetben sincs egyetértés a szakemberek között. Bár több kutató és szakmai szervezet is a védelem fontosságát hangsúlyozza, és számos országban kötelezővé tették, és hétfőtől (április 27.) a budapesti tömegközlekedési eszközökön és üzletekben is kötelező lesz a viselete, a WHO számára továbbra sem a maszk a legfontosabb a járvány leküzdésében.
Nem könnyű tehát kiigazodni a számtalan, mint láttuk, gyakran egymásnak ellentmondó kutatási eredmény között. Ha valóban nyolcvanszor annyi fertőzött van, ahogy a Stanford kutatói állítják, akkor valóban 200 millió ember kapta már el a betegséget. Ebben az esetben a halálozási arány kisebb, mint az influenzáé? Vagy jóval több áldozatot követelt a járvány, csak hiányosak a statisztikák? Mi rontja a tüdőnk esélyét, és mi védhet meg a fertőzéstől? Mekkora távolságot kell tartanunk, ha nem akarjuk elkapni? Elég a másfél méter, vagy a bolt másik végéből is megfertőzhetnek bennünket? Mindenképpen hordjunk maszkot, vagy csak ha betegek vagyunk?
Ezeknek a kérdéseknek ma van igazán tétje, de vélhetően csak évek múlva kapunk rájuk megnyugtató választ.
Donald Trump: Vigyék be a testbe a napfényt! | Magyar Hang
Az a gondolat, hogy a napfény lehet a koronavírus legjobb ellenszere, már jó ideje kering az interneten. A kérdés azonban nem olyan egyszerű, ahogyan Donald Trump amerikai elnök legutóbbi vírustájékoztatóján ez szóba került. Az Egyesült Államok fő „virológusának" egészen hajmeresztő ötlete támadt, és felvetette, hogy valahogy napfényt kéne juttatni az emberek testébe, mert arról is azt hallotta, hogy megöli a vírust.
