Antonius és Kleopátra az ókor és a történelem talán egyik legismertebb párja volt; az egyeduralomért folytatott római polgárháborúban utoljára elvérző hadvezér-politikus és a Nagy Sándor halála után dinasztiát alapító hadvezér, Ptolemaiosz kései leszármazottja szerelmi kapcsolatát számtalanszor feldolgozták már az elmúlt kétezer év során. A páros Kr. e. 30-ban követett el öngyilkosságot az egyiptomi Alexandriában, miután a második triumviratussal az akkori birodalom „felosztását” követően a keleti területeket uraló Antonius és a VII. Kleopátra Philopator néven uralkodó fáraónő csapatai egy évvel korábban az actiumi tengeri ütközetben alulmaradtak a nem sokkal később már Augustus néven a principatust, azaz a római császárság intézményét kialakító Octavianusszal szemben.
A vereség után Caesar örököse partraszállt Egyiptomban, és minden bizonnyal jól jött volna neki, ha a hadjáratot követően a római seregszemléjén, mint hadifoglyokat, Antoniust és Kleopátrát is felvonultathatja. Erre azonban épp az öngyilkosság miatt nem kerülhetett sor, s Antonius tettével a megszégyenülés elől is menekülhetett. A párt végül egy közös sírba temették el Egyiptomban, amely Octavianusnak behódolva római provinciává vált, Kleopátra pedig így az utolsó fáraóvá.
Nyughelyük a mai napig nem ismert. Két hete azonban több helyen, még magyar sajtótermékben is megjelent, hogy régészek megtalálhatták, de legalább is már nagyon-nagyon közel járnak a páros közös mauzóleumához az Alexandriától mintegy harminc kilométerre nyugatra fekvő Taposiris Magna lelőhelyen. A hírek a felfedezést Záhi Havássz egyiptológushoz kötötték, ám az igazi csavar, hogy a korábban a műemlékvédelmi miniszteri székben is megfordult kutató jelezte, sajnos, mindezt csak egy félreértésre alapozták, így Antonius és Kleopátra is áldozatául esett az álhíreknek.
Miként a veterán egyiptológus a Live Science tudományos szakportálnak elmondta, nemrég egy előadást tartott az olaszországi Palermóban, ahol beszélt egy másik régész, Kathleen Martinez Taposiris Magna-béli kutatásairól, aki úgy véli, a párt ott temették el. A lelőhelyen – ahol egyébként Martinez már jó tíz éve folytat ásatásokat – ugyan valóban tártak fel a Ptolemaiosz korszakból (Kr. e. 305 – Kr. e. 30) származó katakombákat, temetkezési helyeket, ám semmi nyoma nincs az utolsó fáraónő és a római hadvezér közös sírjának. Havássz leszögezte, soha nem mondta azt, hogy megtalálták volna, de még azt sem, hogy közel a sírhely felfedezése. – A sajtó az egészet teljes egészében hamis információkra alapozta, semmit nem találtak ott, ami a temetkezésükre utalna – szögezte le a kutató.
Szenzációs felfedezés: eddig rosszul tudtuk Pompeji pusztulásának dátumát? | Magyar Hang
Egy most előkerült korabeli graffiti szerint nem abban az időpontban pusztította el az ókori római várost a Vezúv, mint ahogy azt sokan évszázadok óta hiszik.
Így a kihívás marad, Antonius és Kleopátra továbbra is rejtőzködnek a kíváncsi tekintetek elől. Azt, hogy közösen temették el őket, a korai császárok életrajzait Hadrianus (117-138) idején megíró Suetonius, és kortársa, a párhuzamos életrajzairól ismert Plutarkhosz is állította. Utóbbi szerint a fáraónőt Octavianus kifejzett utasítására, uralkodóhoz méltó pompával helyezték közös sírba a római hadvezérrel. Előbbi pedig arról írt, az Egyiptomot végül provinciává szervező, akkor mindössze 32 éves, ám annál inkább dörzsölt fiatal államférfi engedélyezte nekik, hogy egy helyen nyugodjanak, egyúttal meghagyta, hogy a mauzóleumot, amit maguknak kezdtek el építeni, mindenképp fejezzék be számukra.
