E heti tudományos lapszemlénk a nemzetközi sajtó friss tudományos-technikai újdonságokat, érdekességeket bemutató, feldolgozó cikkeiből. 3D-s nyomtatással tarthatja életben elöregedő gépei üzemidejét az amerikai légierő. Magas ólomkoncentrációt mutattak ki London ókori római lakosságában. Nem a modern ember okozta a neandervölgyiek végzetét? Ultrahanggal jelzik a növények, ha stresszhelyzetbe kerülnek.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
A Tel-Avivi Egyetem kísérlete szerint a szárazságtól szenvedő növények „segélykiáltással” jelzik, hogy stresszhelyzetbe kerültek. A kutatás igazolta, hogy ultrahangos jeleket bocsátanak ki 20 és 100 kilohertz közötti tartományban, amit néhány méteres körzetben a többi élőlény is képes észlelni, érzékelni. Míg az egészséges burgonya- és paradicsompalánták óránként legfeljebb egy hangjelzést adtak ki, addig a szárazságtól szenvedő paradicsomok átlagosan 35, a sérültek 25 ultrahangos jelet bocsátottak ki. A burgonyáknál 11 és 15 volt átlagban a két érték.
A kutatók szerint a felfedezés azért is fontos, mert ha sikerül kódolni a növények ilyen irányú viselkedését, reakcióit, akkor tudható, az adott populációnak mire lehet szüksége – akár mesterséges intelligencia bevonásával, amely figyeli, jelzi a hangkibocsátást. Ha például kiderül, hogy locsolásra, akkor – amennyire lehetséges – így orvosolható a probléma, a haszonnövények esetében jobb hozam érhető el.
Kutatók igazolták azt, amit lehetett már sejteni a római kor városi lakosságáról: a korabeli London, azaz Londinium három temetőjéből vett csontmintákban roppant magas volt az ólomkoncentráció. Az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem kutatója, Sean Scott és kollégái hetvenszer magasabb értéket mértek a római időszak csontvázaiban, mint az azt megelőző korszakok populációiban. A káros fém a vízvezetékrendszer ólomcsövein, illetve ólompoharakon vagy az édesítőként is használt ólomeceten keresztül került a szervezetbe.
Egy folyamatos, enyhe mérgezés többek között rontja a szagló és ízlelő érzékeket. Egyesek szerint Apicius korabeli szakácskönyvében is ezért találunk extrém erős fűszer mennyiségeket. Scotték ráadásul úgy vélik, ekkora mennyiségű ólom komolyan kihatott a fogamzóképességre, alacsonyabb spermaszámot eredményezett, de hatással volt a halva- és a koraszülésekre is. A kutatást árnyalja, hogy Londiniumban alig használtak ólomcsöveket és -eszközöket, miközben az is ismert, hogy a csontok az eltemetést követően a földből is képesek megkötni az ólmot és más fémeket.
Az Eindhoveni Műszaki Egyetem szimulációja szerint nem mai modern ember okozta Európában a Homo sapiens neanderthalensis kihalását. Krist Vaesen és kollégái modellje szerint, amikor a mai emberek – körülbelül 60 ezer éve – a kontinensre érkeztek, a neandervölgyi populáció mindössze 10–70 ezer fős lehetett. Kihalásukban a legszámottevőbb tényező a beltenyészet, azaz a genetikai sokszínűség beszűkülése volt.
A kisebb populációk szaporodását gátolta, hogy egy idő után nem akadt elég vadászó, illetve a újszülötteket gondozó egyed; eltolódott a nemek aránya, ezáltal kevés társ közül tudtak választani. Vaesenék szerint ez a tendencia okozta, hogy 40 ezer éve a Homo sapiens neanderthalensis faj végül eltűnt.
3D-s nyomtatással tarthatja életben elöregedő gépei üzemidejét az amerikai légierő – írja cikkében az amerikai portál. A C–5, B–52 és KC–135-ös gépszéria átlag életkora 40–57 év között mozog, így sok esetben az alkatrészeket gyártó cégek már nem üzemelnek. A cikkben a logisztikáért felelős helyettes védelmi államtitkár, Will Roper arról beszél, hogy 3D-s nyomtatással az idő mellett rengeteg költséget is megspórolhatnak. Míg korábban egy C-5 Supergalaxy szállítógépre egy latrina utángyártatása 8500, addig most 3D-s nyomtatóval 300 dollárba kerül.
Egyre több mindent tudnak így előállítani – a műanyag mellett fémekből, szénszálból is –: tömítésektől a B–52-es különböző alkatrészein át az F–15-ös repülőszárny-főtartóig. Tervezik, hogy nyomtatókat telepítenek közvetlenül a frontvonalra, így azonnal elvégezhető az alkatrészpótlás, a szervizelés. Mivel a költségek 70 százalékát a logisztika teszi ki, Roper szerint a spórolással más programokra lehet fordítani az eddig erre szánt közpénzt.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/50. számában jelent meg december 13-án!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/50. számban? Itt megnézheti!
