Érdekes kísérletről számolt be nemrég a tudományos sajtó: kutatóknak sikerült lószőrből előállítaniuk egy az orrszarvúak szarvához hasonló anyagot. Az amerikai The New York Times összefoglalója szerint az Oxford Egyetem és a kínai Futan (Fudan) Egyetem szakemberei által létrehozott műszarv kísértetiesen hasonló az eredetihez.
Teljesen azonosak a kémiai jellemzői, tulajdonságai, ugyanúgy néz ki a mikroszkóp alatt, és pontosan úgy lehet vágni, illetve faragni, mint az eredetiket. Még a szaga is azonos égetés közben, ráadásul az előállítási költségei kifejezetten alacsonyak. Azért ilyen szőrt használtak, mert a lovak közel állnak az orrszarvúakhoz. A teljes egészében szaruból (keratin) álló képződmény pedig nem más, mint sűrű szőr és az állat orrmirigye által kiválasztott enyv, amelyhez hasonlót lószőr, cseppfolyósított selyemfonál és cellulóz elegyével sikerült megalkotniuk.
A szakemberek célja, hogy olcsó „hamisítványokkal” árasszák el a feketepiacot, és így zúzzák szét a rinocéroszszarv-kereskedelem központjának számító délkelet-ázsiai piacot. Az elképzelés azonban azonnal komoly vitákat váltott ki, és sokak szerint – még ha a cél nemes is – a hamisítványokkal elárasztott piac csak még inkább ki lesz éhezve az eredeti szarvakra, és ez felpörgeti a keresletet. Ráadásul még nehezebb lesz küzdeni az illegális kereskedőkkel, orvvadászokkal szemben, akik például egy hatósági razzia alkalmával úgy bújhatnának ki a felelősségre vonás alól, hogy azt mondják: ők azt hitték, műszarvval van dolguk, nem eredetivel. Külön probléma, hogy már most is jelentős számban forognak hamisítványok a piacon: egyes durva becslések szerint az orrszarvként eladott hamis szaru 90 százaléka vízibivalyszarv.
Pedig a terv – ahogy a kutatás egyik oxfordi vezetője, Fritz Vollrath állítja – az orvvadászat és az illegális kereskedelem megállítása lenne. A statisztikák szerint Afrikában bő 24 ezer orrszarvú maradt, tavaly 892 állatot öltek le a szarváért, míg 2015-ben ez a szám 1349 egyed volt. Az állatok szarvai elsősorban Kína és Vietnám tehetős milliárdosainak magángyűjteményeibe vándorolnak.
Kína részlegesen feloldja a csontkereskedelmi tilalmat | Magyar Hang
A nagyhatalomnegyed század után részben feloldja a tigris és orrszarvú csontok kereskedelmének tiltását. Az 1993 óta életben lévő szabályozás a jövőben már csak a vadon élő egyedekre vonatkozik.
Közben egyre kevesebben tulajdonítanak a szarvnak gyógyító erőt, például hogy a teljes egészében szaruból álló szarv gyógyír a rákra. Egy négyszáz fő részvételével készített 2016-os vietnámi felmérés szerint a megkérdezetteknek már csak 23 százaléka hitt abban, hogy a szarvaknak van gyógyászati értéke. Két évvel korábban ez az arány még 69 százalék volt.
A tulajdonosok jó része tehetős férfi, és immár inkább dísztárgyként, faragható alapanyagként gondolnak a rinocéroszszarvra, amelynek birtoklása egyúttal a hatalmat is jelképezi. Lynn Johnson, a Nature Needs More (A természetnek többre van szüksége) elnevezésű, az illegális orrszarvúszarv-kereskedelemre szakosodott szervezet alapítója szerint az a baj, hogy a kutatók nem értik a piac mechanizmusait. „Amint valaki megengedheti magának, azonnal az eredetit fogja megvásárolni” – állítja, és szerinte inkább a nagyipari gyűjtők vágyait, elképzeléseit kell kiismerni, hogy más irányba tudják terelni őket.
Hogy a piac mindig megtalálja a vásárlót, arra számtalan példa akad a történelemben. Ott van például az ókor egyik népszerű ékszerdíszítő anyaga, a „fekete borostyán”-ként is emlegetett gagát. A bitumennel teleszívott barnaszén megmunkálva szép fekete színű, nagyon jól fényesíthető, és hasonlatos az üveghez. Ezt felismerve a római császárkor elején a jelentős mennyiségben fellelhető gagátot üvegutánzatként adták el. Később azonban fordult a kocka, és ahogy elapadtak a gagátbányák, az üveg előállítása pedig egyre könnyebb és olcsóbb lett, úgy cserélődött fel a szerep: a késő antik időszakban már az üveget próbálták meg gagátnak hazudni, és akár így megtéveszteni vele az ékszert vásárlót.
Ultrahanggal jelzik a növények, ha stresszhelyzetbe kerülnek | Magyar Hang
E heti tudományos lapszemlénk: 3D-s nyomtatással tarthatja életben gépeit az amerikai légierő. Magas ólomkoncentrációt az ókori római Londonban. Nem a modern ember okozta a neandervölgyiek végzetét?
Modernebb példánál maradva az elefántcsont esetében bő tíz éve megpróbálkoztak azzal, hogy legalizálják a piacot és a kereskedést, hátha akkor visszaesik a kereslet. A Kínában és Japánban 2008-ban feloldott kereskedelmi tilalom azonban – az amerikai National Bureau of Economic Research (Nemzeti Gazdaságkutató Intézet) beszámolója szerint – a visszájára sült el. Az illegális termékek gyártása 66, míg a csempészett elefántcsont mennyisége 71 százalékkal emelkedett, és azt mutatta, hogy a legalizáció csak növeli az elefántcsont iránti keresletet, fokozva az állatok orvvadászatát.
Hogy a mű orrszarvúszarv ügye hová fut ki, egyelőre kérdés. A műszarv gyártására mindenesetre máris bejelentkezett egy biomérnök cég: a seattle-i székhelyű Pembient 3D-s nyomtatással állítaná elő a terméket.
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/50. számában jelent meg december 13-án!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/50. számban? Itt megnézheti!
