E heti tudományos lapszemlénk a nemzetközi sajtó friss tudományos-technikai újdonságokat, érdekességeket bemutató, feldolgozó cikkeiből. Vannak vízierőművek, amelyek jobban szennyeznek a fosszilis társaiknál. Törvényileg szabályozni kellene a feltételezett érzelmek alapján döntéseket meghozó technológiákat. Kétmilliárd éve elszigetelt élet után nyomoznak kutatók egy dél-afrikai arany- és urániumbánya mélyén. Felmérés az osztálylétszám hatékonyságáról.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Egy hosszú időn át folytatott, a Research Papers in Education című szaklapban megjelenő globális kutatás azt mutatja, nem feltétlenül produkálnak jobb eredményeket matematikából és tudományos tárgyakból azok a diákok, akik kis létszámú csoportokban tanulhatnak. A Michigani Állami Egyetem két kutatója az 1995 óta a negyedikesek és nyolcadikosok körében négyévente elvégzett matematikai-tudományos képességfelmérő kutatás, a TIMSS adatiból dolgozott, és a 2003-as, 2007-es és 2011-es eredményeket vizsgálták Magyarország, Litvánia, Románia és Szlovénia esetében.
A 151 iskola, 231 osztályának 4277 nyolcadikos diákját érintő tanulmányban nem-kognitív képességeket is nézték. Ezek alapján Magyarország és Szlovénia esetében is az jött ki, hogy az osztálylétszámnak nagyjából semmi kihatása sincs a gyerek képességeire. A kutatók szerint a kisebb létszámnak ott lehet esetleg jelentősége, ahol korlátozottak az iskolai források, vagy az oktatók gyengébb képességűek.
Noha évtizedek óta sokan környezetbarát megoldásként tekintenek a vízierőművekre, egy most publikált, globális méretű felmérés szerint számos olyan létesítmény működik világszerte, amely korántsem olyan zöld, mint gondolnák. Sőt, akad olyan is, amely károsanyag-kibocsátás szempontjából rosszabb, mint a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőmű.
Az amerikai Environmental Defense Fund (EDF) tudományos nonprofit szervezet 1500 vízierőművet – az összes ma aktív létesítmény mintegy felét – vizsgáló kutatása szerint a problémát az erőművek duzzasztói, víztározói okozzák. Az ott felgyülemlő, hordalékként víz alatt lerakódó növényzet pusztulása, rothadása nagyon nagy mennyiségű szén-dioxid- és metánképződéssel, azaz üvegházhatást fokozó gázok képződésével jár. A leginkább a nyugat-afrikai vízerőművek szennyeznek, akár háromszor több gázt kibocsátva, mint a szén- vagy gáztüzelésű létesítmények. De a délkelet-ázsiai és közép-amerikai piacon is van még mit javítani. A térségünkben működő erőművek szennyezése alacsony.
Az EDF szerint fontos lenne, hogy ezen a téren olyan fejlesztések történjenek, hogy tényleg zöldek legyenek ezek a vízenergiával működő létesítmények.
Törvényileg szabályozni kellene a feltételezett érzelmek alapján döntéseket meghozó, következtetéseket levonó technológiákat – írja éves jelentésében a New York-i Egyetem mesterséges intelligenciák (AI) kutatásával foglalkozó intézete, az AI Now. Szerintük erre azért lenne égetően szükség, mert megannyi kutatás után sem biztos, hogy a mimikát, a hanglejtést, a viselkedést teljes biztonsággal össze lehessen kötni az elvileg ahhoz társított érzelmekkel. Azaz, nem biztos, hogy például egy adott arckifejezés, haragot, agressziót jelent. Az AI Now kutatói szerint ugyanis a metakommunikáció sokszor régiónként, kultúránként, de akár szituációktól, vagy épp napszakoktól függően is változhat, ezt pedig egyelőre nem lehet leképezni mesterséges intelligenciákkal.
Mégis, egyre több cég kínál ilyen technológiákat, az állásinterjúktól a bűnüldözésig, számos területen használnak már ilyen okosprogramokat. Az ilyen szolgáltatásokat kínáló cégek szerint ezek az alkalmazások csak biztonságosabbá teszik a világot, segítenek a jobb döntésekben. Talán az sem mellékes, hogy a szektor szereplőinek értékét már most mintegy 20 milliárd dollárra teszik és rohamtempóban bővül.
Kétmilliárd éve elszigetelt élet után nyomoznak kutatók egy dél-afrikai arany- és urániumbánya mélyén. Az amerikai Princeton és a dél-afrikai Északnyugati Egyetem közös programjában tavaly és idén vettek mintákat a Harmony Gold üzemeltetésében lévő, 3,1 kilométer mélyen elterülő tárnáiból. Azt feltételezik, hogy a Johannesburgtól mintegy 170 kilométerre nyugatra fekvő bányában talált víz az evolúció korai szakaszának lehet egyfajta „időkapszulája”, ősi szerves organizmusok DNS-ét szeretnék kinyerni a mintákból.
A kutatók szerint az egészet úgy kell elképzelnünk, mint meleg, sós, felszíni szennyeződésektől mentes „buborékok”, amelyek a Mars felszín alatti vízkészleteihez hasonló kémiával bírnak. Még ha DNS-t nem is találnak, a vizsgálatok lehetőséget adnak arra, hogy megnézzék, milyen kilátásai vannak az életnek egy hermetikusan elzárt, 50 Celsius-fokos közegben.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/51-52. számában jelent meg december 20-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/51-52. számban?Itt megnézheti!
