Egy nemzetközi kutatócsoport – a meglévő adatok felhasználásával – kiszámolta, hogy az óceánok átlaghőmérséklete ma 0,075 Celsius-fokkal magasabb, mint az 1981-2010-es periódusban volt. Eredményeikről az Advances in Atmospheric Sciences elnevezésű szaklapba írtak tanulmányt, amelyről a Futurism techportál is beszámolt.
Mint írják, ez a hőmérséklet-növekedés ugyan nem tűnik oly számottevőnek, ám ilyen hatalmas vízmennyiség melegedéséhez elképesztő mennyiségű energiára volt/van szükség. Pontosan 228 szextillió (tíz a harminchatodikon: 10) Joule-ra. S mivel a számok, a sok nulla így önmagában sokaknak nem mond semmit, ezért a kutatók mindezt lefordították atombombák nyelvére. Azaz, az amerikaiak által a japán Hirosimára 1945-ben ledobott atombomba által felszabadított energiamennyiséget tették mértékegységükké.
– A Hirosimánál ledobott atombomba robbanása 63 ezer milliárd Joule energiát szabadított fel. Ezt alapul véve pedig azt látjuk, az elmúlt 25 évben az óceánok melegedéséhez annyi energia kellett, mintha 3,6 milliárd hirosimai atomot dobtunk volna a tengerekbe – állítja a tanulmány egyik szerzője, Li-jing Cseng. A kínai tudományos akadémia óceánkutatója szerint ez másodpercenként négy atomrobbanást jelent az elmúlt negyedszázadban, ráadásul a folyamat emelkedést mutat. Erről a kutatás másik szerzője, a Minnesotai St. Thomas Egyetem gépészmérnök professzora, John Abraham is beszélt a kanadai-amerikai Vice közéleti hírportálnak.
– Tavaly ez a szám már másodpercenként öt volt. Hogy még plasztikusabbak legyünk, ez olyan, mintha a Föld valamennyi lakója fejenként száz-száz darab hajszárítóval odaállna a tengerpart mellé és melegítené a vizet – vont párhuzamot Abraham. A melegedés miatt a sarki jégsapkák olvadása egyre gyorsul, és – amellett hogy a tengeri állat- és növényvilág egyre inkább veszélyben van, mert nem tud olyan gyorsan alkalmazkodni a változó körülményekhez –, a jelenségnek komoly hatása van az időjárásra és az éghajlatra is.
A kutatók szerint ugyanis a melegedéssel egyre nagyobb mennyiségű víz párolog el, és kerül az atomszférába, ami az időjárást is befolyásolja. „A hurrikánok, tájfunok még erősebbek, míg a csapadék még intenzívebb lesz tőle. Olyan ez, mintha doppingolnánk az időjárást” – mondja Abraham.
A kutatók arra figyelmeztetnek, amíg nem teszünk valamit a jelenség lassítására vagy próbáljuk megállítani a folyamatot, addig a melegedés minden egyes pillanatban fokozódik.
