E heti tudományos lapszemlénk a nemzetközi sajtó friss tudományos-technikai újdonságokat, érdekességeket bemutató, feldolgozó cikkeiből. Az EU érdeke a személyes digitális adatok védelme. A Google vezére szerint törvényileg kellene szabályozni a mesterséges intelligencia fejlesztését. „Holdporból” állít elő oxigént az Európai Űrhivatal. Egy felmérés szerint a túlzott internethasználat csökkenti az egyetemi hallgatók tanulási képességeit.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
„Az európaiak digitális adatait az európai cégeknek kell hasznosítaniuk, és mindent megteszünk azért, hogy ezekkel az adatokkal se az unión kívüli, se az azon belüli cégek ne éljenek vissza” – jelentette ki egy müncheni konferencián az Európai Bizottság új, belső piacokért felelős biztosa. A francia Thierry Breton egyik fő feladatának tartja, hogy a következő öt évben összehangolják azt, hogyan használhatják a cégek a digitális információkat. A 2005 és 2007 között Jacques Chirac elnök alatt pénzügyminiszterként dolgozó Breton azt is megemlítette, hogy szabályozni fogják a mesterséges intelligenciát használó technológiákat.
Az új generációs mobilinternet-hálózat, az 5G kiépítéséről szólva leszögezte: „Az új rendszerhez új szabályok, biztonsági, adatvédelmi előírások kellenek, aki ezeket betartja, azt szívesen látjuk.” Így ebben akár olyan telekommunikációs cégek, mint a többek által is kritizált kínai Huawei is részt vehetnek, ha alkalmazkodnak a játékszabályokhoz.
A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai a globális gazdasági lapban megjelent véleménycikkében arra szólította fel a világ kormányait, hogy törvényileg szabályozzák a mesterséges intelligenciák (MI) felhasználását, szerinte ugyanis az ilyen technológiával manipulált, valóságosnak ható, ám megtévesztő deepfake videók és az arcfelismerő rendszerekkel való visszaélések jelentik ma a legkomolyabb veszélyt. „Olyan vállalatok, mint a Google, nem tudnak szabályozás nélkül új technológiákat fejleszteni” – állítja Pichai. Fontosnak tartja, hogy a techcégek meggyőződjenek arról: amit fejlesztenek, azt csak jól és az emberiség javára használják majd fel.
Cikkében a Google-vezér arról is említést tett, hogy olyan új, mindenki által ingyen használható technikai megoldáson dolgoznak, amellyel tesztelni lehet, egy-egy MI-alkalmazás etikus-e vagy sem. Emellett egy olyan, szintén nyílt forráskódú fejlesztésen munkálkodnak, amellyel ha megelőzni nem is, de kiszűrni lehet az interneten keringő deepfake videókat.
Az Európai Űrhivatal, az ESA új kísérletében nagyüzemi mennyiségben próbál meg „holdporból” oxigént előállítani a hollandiai Noordwijk városban található kutatóközpontjában. Egy szimulációban még tavaly bebizonyították, hogy a kémiai mállás és aprózódás során a Hold felszínén porrá finomodott kőzetből oxigént lehet kinyerni, a regolit ugyanis 40–45 százalékban oxigént tartalmaz. A glasgow-i egyetem kémikusa, Beth Lomax által kifejlesztett módszerben a holdporhoz mészkőből előállított kalcium-kloridot adnak, 950 Celsius-fokra hevítik, mindezt elektromos közegben; ennek során az oxigén mellett fémport is nyernek.
Amennyiben sikerül a költségek szempontjából is hatékony eljárást kifejleszteniük, úgy nem csak egy Hold-bázist láthatnak el levegővel, az oxigént rakéta-üzemanyag előállítására is használhatják, a fémporból pedig 3D-s nyomtatóval helyben tudnának készíteni egyéb alkatrészeket is.
A túlzott internethasználat csökkenti az egyetemi hallgatók tanulási képességeit, illetve hajlandóságát – írták a Swansea és a milánói egyetem kutatói egy közös tanulmányukban. A 285 egyetemista bevonásával készült felmérésből kiderült, a világhálón eltöltött idő hatással van a teljesítményre; minél inkább netfüggő valaki, annál motiválatlanabb, és szorong az egyetemi megmérettetésektől (vizsgáktól, dolgozatoktól), miközben növekszik a magányosság érzése is. A kutatásban részt vevő diákok 25 százaléka több mint napi 4 órát szörföl a világhálón, 30 százalékuk az információszerzés, míg 40 százalékuk a közösségi oldalak miatt netezik elsősorban.
A felmérésből készült tanulmány egyik társszerzője, Phil Reed szerint mielőtt tovább erőltetnénk a digitalizációt az akadémiai közegben, érdemes figyelembe venni, hogy ennek fokozásával vajon tényleg a várt hatást, a még jobb produktivitást érjük-e el, vagy idővel kontraproduktív lesz a folyamat.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/4. számában jelent meg január 24-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/4. számban? Itt megnézheti!
