Az azóta már megcáfolt városi legenda szerint az inuitoknak, azaz az eszkimóknak 50 különböző szavuk van arra, hogy esik a hó – ám ténylegesen csak egy van arra, ha az időjárás nem az elvárt módon viselkedik. Uggianaqtuq, azaz, nem a várt módon viselkedni. Arra viszont szavuk sincs, ami azt fejezné ki, hogy a globális felmelegedés miatt elolvad minden hó, mert ilyennel még nem találkoztak.
Noha az inuitok az Északi-sarkvidéken élnek, a déli oldalon lévő hatalmas kiterjedésű (közel két Ausztrália-területű), több kilométer vastagságú jégbe fagyott kontinens, az Antarktisz került a napokban az újságok címoldalára. Ahogy arra a brit The Guardian is felhívta a figyelmet: a mérések kezdete, 1961 óta nem figyeltek még meg ugyanis olyan magas hőmérsékletet, mint most február 6-án: 18,3 Celsius-fokot!
WMO | OMM on Twitter
The Argentine research base Esperanza, on the northern tip of #Antarctic Peninsula, saw a new record temperature of 18.3°C today (old one 17.5°C on 24 March 2015), per @SMN_Argentina. Details of previous record at https://t.co/19Un83mmHn #ClimateChange
Az igaz, hogy most a déli féltekén nyár van, de azért a 18 Celsius-fok így is kilóg az átlagos, az évszakra és a kontinensre jellemző hőmérséklettől. (A legutóbbi rekordhőmérsékletet 2015. márciusában mérték, akkor 17,5 fokot.) A tipikus hőmérséklet nyáron, partközelben +10 Celsius-fok körül szokott alakulni.
Régóta mondják a tudósok: a globális felmelegedés a sarkvidékeken jóval gyorsabb lesz, mint a mérsékelt égövekben (az elmúlt 50 évben az Antarktisz 3 fokkal melegedett fel a korábbi átlaghoz képest), ám úgy tűnik, mostanra lejárt az újabb figyelmeztetések és előrejelzések kora: elkezdtek ezek az előrejelzések valósággá válni. Pesszimista klímakutatók szerint már most elveszítettük a klímaváltozással szembeni csatát, de még az optimistábbak szerint is – miként azt a The Washington Post is írja – az előző évtized elpocsékolt idő volt a klímaváltozás megállítása szempontjából.
A 2010-es években sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, a NASA és a szintén amerikai Nemzeti Oceáni és Atmoszféra Intézet (NOAA) adatai szerint a valaha mért tíz legmelegebb év közül nyolc az előző évtizedben volt, és minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a felmelegedés folyamatos lesz: és valóban, a mérések szerint 2020. januárja volt a valaha mért legmelegebb január, elsősorban az európai adatok miatt. Az elmúlt harminc év átlagához képest az európai január 3,1 fokkal volt magasabb, a sarkokhoz közelebb, Norvégiában vagy Oroszország sarkvidéki részein pedig egyenesen 6 fokkal volt ez az érték magasabb.
„Úgy nyúltunk bele a természetbe, hogy nagy kiterjedésű tüzek képesek kialakulni" | Magyar Hang
Az erdőtüzeket szeretjük a természeti katasztrófa és a vis maior kategóriába sorolni, pedig gyakran miattunk keletkezik a tűz – mondja Nagy Dániel erdőtűzszakértő. Interjú!
Ahogy arra többször felhívták a tudósok a figyelmet: a párizsi klímaegyezményben lefektetett 2, majd 1,5 Celsius-fokra módosított cél is lehet, hogy kevés, hiszen másfél fokos felmelegedés esetén a pozitív visszacsatolások miatt egy elszabaduló felmelegedésről beszélhetünk.
Konkrét példa: ha beindul a sarkvidék olvadása, akkor csökken a Föld albedója, azaz, fényvisszaverő képessége. A legmagasabb ilyen értéke ugyanis a hónak van, 0,8-as, ami azt jelenti, hogy a fénysugarak 80 százalékát veri vissza, míg az óceánok és nyílt tengerek albedója mindössze 0,06, azaz, a fénysugarak 94 százalékát elnyelik, tovább fokozva a felmelegedést.
Az ENSZ szerint még a 1,5 fokos felmelegedés is azt eredményezheti, hogy a Föld bizonyos részei lakhatatlanokká válhatnak, és ehhez minden országnak évente 7,6 százalékkal vissza kéne fognia az üvegházhatást okozó gázainak kibocsájtását. Az pedig egy másik kérdés, hogy mi lesz akkor, ha mind a grönlandi, mind az antarktiszi jég, vagy legalábbis azok egy része elolvad, és belefolyik az óceánokba, mennyivel emeli az meg a tengerek vízszintjét.
A NASA adatai szerint jelenleg az antarktiszi jég éves szinten 127 gigatonnát veszít el tömegéből, míg ugyanez az érték Grönlandon 286 gigatonna évente. Ez, mivel az óceánok vízfelülete 360 millió négyzetkilométer, így háromévente csak egy centiméter vízszint-emelkedést okoz, az adatok szerint azonban egyre gyorsul az üteme, a visszafogottabb becslés szerint is ez 65 centiméteres vízszint-emelkedést fog okozni 2100-ra.
Összehasonlításképpen: ha ez nem oszlana el egyenletesen, hanem mindössze Magyarországra koncentrálódna (93 000 négyzetkilométernyi területre), akkor az évente 12 méternyi emelkedést jelentene. (Ha egyébként az összes grönlandi és antarktiszi jég elolvadna, akkor nem 65 centis, hanem majd 80 méteres lenne a vízszint-emelkedés – ahogy a Time témába vágó cikke írja.)
A pozitív visszacsatolásból fakadó egyre gyorsuló ütemű felmelegedésre másik példa a permafroszt olvadása is. Mivel Oroszország sarkköri részein már 6 Celsius-fokkal volt magasabb a hőmérséklet januárban, mint a szokásos, és ez az örök fagy birodalmában (hiszen ezt jelenti a permafroszt) beláthatatlan következményekkel járhat. Az örök jég, ami egybetartja a megfagyott földet, felengedőben van, ahogy azt egy, a CBS által is idézett tanulmány is kimutatta a napokban. A Föld területének 15 százaléka esik bele a permafroszt tartományba, ám nagyjából a földben lévő kötött szén 60 százalékát tartalmazzák ezek a területek. Ahogy a jég felolvadóban van, kiterjedése csökken, így a fagyott föld egyszerűen beroggyan saját súlya alatt.
Az olvadás egyúttal a mikrobákat is kiolvasztja, amelyek így elkezdenek metánt és szén-dioxidot termelni, amelyek hatalmas, föld alóli metánkitörésekkel törnek maguknak utat az atmoszférába, tovább növelve, akár meg is duplázhatva az üvegházhatást, így a felmelegedést. „Erdőkből tavak lehetnek, minden előjel nélküli földcsuszamlásokra kerülhet sor, és bármikor sor kerülhet egy újabb metán-kitörésre, a környéken lakó emberek életét is kockáztatva ezzel”, mondja Merritt Turetsky, akinek a cikke a Nature Geoscience című tudományos szaklapban jelent meg.
73 ezer milliárd dollárba kerülne, hogy 2050-re csak megújuló energiaforrásokat használjon a világ | Magyar Hang
Mérni tudják, mennyi mikroműanyag van a vízben; egy új eljárással gyorsabban, könnyebben és olcsóbban lehet diagnosztizálni a rákos megbetegedéseket; a Notre-Dame-tűz és az ólommérgezés – e heti tudományos lapszemlénk.
Egy harmadik példáját az elszabaduló felmelegedésre a Yale Egyetem keretein belül napokban kiadott publikáció mutatja meg. A számításaik szerint, amennyiben a légkörbe kerülő széndioxid mennyiség a preindusztriális, azaz az iparosodás előtti szint kétszeresét eléri, az gátolni tudja a felhőképződést is, az pedig szintén a Föld albedóját csökkenti. Más szavakkal, a felmelegítő napsugárzás nagyobb része fogja elérni a földfelszínt, így még nagyobb felmelegedést okozva ezzel.
Szintén a különböző modellek szerint a párizsi klímaegyezményben rögzített 1,5 Celsius-fokos célt messze meg fogja haladni a felmelegedés a légköri széndioxid duplázódása esetén: 4,5-5,6 fok is lehet ennek a mértéke. Ez pedig beláthatatlan, katasztrofális következményekkel járna, apokaliptikus események bekövetkeztével, melyeket felsorolni is sok lenne (ám Mark Lynas egy könyvet is írt róla Hat fok címmel). A kötet szerint az a minimum, hogy rá sem ismernénk a Föld térképére, hiszen a part menti illetve a folyótorkolatban lévő városokat elárasztaná a megemelkedett vízszint. A preindusztrális széndioxid-szint 280 ppm (részecske per millió részecske) volt. Jelenleg 414 ppm-nél tartunk.
Tűz után árvízveszély Ausztráliában
Korábbi cikkünkben jeleztük, hogy a globális felmelegedés áll a hónapok óta tartó ausztrál erdő- és bozóttüzek térbeli és időbeli kiterjedése mögött, ezzel kapcsolatban legalább annyi jó hír van, hogy az évszakra szintén nem jellemző hatalmas esőmennyiség esett le Ausztráliára a napokban, így – miként a The Guardian is írja – a még aktív 62 tűzfészekből már csak 40 maradt.
Sydney városát például annyi eső érte három nap alatt, mint az elmúlt három és fél évben összesen. Mostantól kezdve az árvízhelyzet okozhat gondot, főleg az, hogy a hamut és a pernyét a lehulló esővíz bemossa a folyókba, így tömeges halpusztulást okozva ezzel.
