Érdekes felfedezést tettek olasz régészek: egy igen korai, a Kr. e. VI. századra keltezett föld alatti szentélyt/templomot fedeztek fel a római szenátusnak és a népgyűlésnek otthont adó Curia épülete alatt, az ókori várost alapító Romulus feltételezett sírhelye, a „fekete kő” (lapis niger) közvetlen közelében. A vallási, votív helyiségben ráadásul egy tufából készült 1,4 méter hosszú szarkofágot is találtak a kutatók.
A feltárás vezetője, Alfonsina Russo szerint rendkívüli leletről van szó, amely arra is bizonyíték, hogy a Forum Romanum körzetében manapság is lehet számolni eddig nem ismert, váratlan objektumokkal. A Colosseum régészeti parkot vezető kutató az olasz ANSA hírügynökségnek arról beszélt, a jelek egyértelműen arra mutatnak, hogy a föld alatti létesítményt Róma alapítójának, Romulusnak szentelték.
A legkorábbi latin feliratos szöveget is őrző lapis niger egyébként a rómaik szerint szerencstélenséget hoz, mivel az a városalapítóhoz köthető, aki a legendák szerint többek között végzett ikertestvérével, Remusszal. A város korai történetét megíró Livius szerint az egyik verzió szerint Romulusszal a féltékeny római szenátorok brutális kegyetlenséggel végeztek. Emlékének ápolása idővel összefonódott a korai szabin-latin hadiisten, a később a római államot megtestesítő Quirinus kultuszával.
A most bejelentett kultuszhely közvetlenül az alatt a lépcső alatt található, ahol annak idején a római szenátorok szavazáskor beléptek a Curia épületébe. A szakemberek két éve kutatásokat kezdtek a Curia régiójában felülvizsgálva Giacomo Boni XX. század eleji megfigyeléseit, a föld alatti kamrát egy éve fedezték fel. A szentáus épülete előtti – a szentély felett lévő – modern lépcsőt Alfonso Vartoli tervei alapján az 1930-as években emelték.
Ugyan nyíltan nem mondták ki, de azért utalgattak rá, hogy az sem kizárt, ez a hely lehetett Romulus feltételezett nyughelye. A leltkörülmények – a Rómában több helyről is ismert katakomba-szerű megoldás, a szarkofág – utalhatnak erre, de persze arra is, hogy miután úgy tudták, ide temették a városalapítót, halál után már igen korán, mindössze száz évvel később létezett ott egy emlékhelye.
Maga Russo arra emlékeztetett, hogy a történetírók, ókori auktorok is úgy hitték, Romulus halálának feltételezett helyszínén a rómaiak oltárt emeltek neki. A mezőgazdasági munkájáról is ismert Marcus Terentius Varro is – Horatius egyik versét idézve – tett erről említést. A kutatók egyébként egy pénteki sajtótájékoztatón beszélnek a részletekről, így arról is, mit terveznek a most felfedezett kultuszhellyel.
Egy szokatlan császárhalál nyomában | Magyar Hang
Feltárja titkait a Komárom/Szőny alatt elterülő római kori Brigetio: régészeti park épül a legiótáborra, ahol I. Valentinianus császár is agyvérzést kapott.
Ha a történelemi témáju cikkek érdeklik, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie! Ha pedig a tudományos írásainkat keresi, azokat itt találja!
