Február 28-án késő este elhunyt a 96 éves Freeman Dyson. A világhírű fizikus és matematikus még idős korában is aktív életet élt, bejárt egykori munkahelyére, a New Jersey-beli Princeton Egyetemen található Emeltszintű Tudományok Intézetébe (Institute for Advanced Studies), ott szenvedett balesetet, és e sérüléseibe halt bele pár nappal később – ahogy arról a kutató fia, George Dyson tájékoztatta a The Washington Post napilapot.
Az angliai születésű tudós már 15 évesen bekerült a nagy presztízsű oxfordi Trinity College-ba, 19 évesen pedig már a brit bombázóparancsnokságon dolgozott elemzőként. A háború után visszament Oxfordba, lediplomázott, majd 1947-től sorban jelentek meg tanulmányai a számelmélet, a kvantum-elektrodinamika, elméleti fizika és a matematikai fizika területén.
Ekkor figyelt fel rá az atombomba egyik atyjaként is számon tartott Robert Oppenheimer, és az Egyesült Államokba csábította, ahol élethosszig tartó kutatói kinevezést eszközölt ki számára a patinás Princeton Egyetemen.
Meglepő módon doktori címet sosem szerzett, ám számtalan tiszteletbeli doktori címmel halmozták el. Saját magát tudományos eretneknek nevezte, mivel előszeretettel próbált cáfolni a tudományos közösség által elfogadott közhelyszerű megállapításokat. Így nem értett abban sem egyet, hogy egy elszabaduló nukleáris háború szükségszerűképpen magával hozná a nukleáris telet is. És noha elfogadta, hogy a globális felmelegedés az ember által okozott fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt van, ám kételkedett abban, hogy ez mindenképpen egy rossz dolog.
Szerinte ugyanis a klímamodellek nem veszik figyelembe a felmelegedéssel járó pozitív hatásokat. A légkörbe kerülő széndioxid-szint csökkentésére génmódosított fák ültetését szorgalmazta. Mindemellett környezetvédőnek tartotta magát, és felhívta figyelmet arra, hogy a felmelegedéshez képest jóval nagyobb probléma például az óceánok túlhalászata, vagy a természetes élőhelyek pusztítása.
Hosszú élete során a tudomány számtalan területén próbálta ki magát. Dolgozott az űrhajók nukleáris meghajtásának problémáján, támogatta a földönkívüli élet nyomait kutató SETI-programot, és az ő koncepciója a Dyson-fa és a Dyson-gömb is, előbbi genetikailag módosított növényeket jelent, amelyek üstökösökön is képesek életben maradni és növekedni, utóbbi pedig egy feltételezés, miszerint magasan fejlett technológiájú idegenek a saját napjukat, hogy annak energiáját maximálisan hasznosíthassák, űrbe telepített napkollektorokkal veszik körbe.
Ez utóbbi koncepciót tudományos-fantasztikus könyvek, illetve a Star Trek-sorozat is felhasználta. Szerinte a földi civilizációnak a Jupiter energiáit kell majd felhasználni a saját napunk energiáinak megcsapolása előtt. Írni csak 50 éves kora után kezdett el, elsősorban tudománynépszerűsítő, illetve futurológiai témájú könyveket.
Idős korában is sem hagyta el őt szellemi frissessége. Még a 90-es éveiben is aktívan foglalkozott tudománnyal, tanácsokat adott nukleáris erőművek építésével és a génmódosítással kapcsolatban.
Háborúellenes volt, ellenezte a vietnámi és az iraki háborút is; 2015-ben aláírásával támogatta Barack Obama elnök Iránnal megkötött atomalkuját.
