Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Ne csak a földméret legyen az uniós mezőgazdasági támogatások mércéje

Szerző: | 2020. március 15., 05:45 | Tudomány

Aratják a bíborherét Nagykanizsa kisfakosi városrészének határában 2019. június 26-án (Fotó: MTI/Varga György)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Környezetbarát és jobb tárolókapacitású lítiumion-akkumulátort fejleszt a Yorki Egyetem. A gyerekek matematikai gondolkodása nem az iskolában kezdődik. Hogyan mossuk a ruháinkat, hogy azok tovább tartsanak, mindezt környezettudatosan? Az EU-nak sokkal környezettudatosabban kellene felhasználnia és szétosztania a közös uniós mezőgazdasági támogatásokat. E heti tudományos lapszemle.

HIRDETÉS - AIP

A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!

HIRDETÉS
HIRDETÉS - 8

EurekAlert!

Háromezer-hatszáz kutató írta alá azt a petíciót, amely arra szólítja fel az EU-t, hogy sokkal környezettudatosabban használja fel és ossza szét a közös uniós mezőgazdasági támogatásokat (CAP) a következő, 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban. Miközben az új Európai Bizottság azt szajkózza, mindent meg kell tenni a környezettudatosságért és a fenntarthatóságért, addig az új CAP ajánlásaiban az látszik, hogy semmi változás nem várható ez ügyben – vélik a szakemberek. Évente mintegy 58 milliárdot – az uniós támogatási keret jó harmadát – fizetik ki mezőgazdasági támogatásokra és vidékfejlesztése, ebből 40 milliárd úgy megy el területalapú támogatásra, hogy az egyetlen kritérium a föld mérete.

Egy felmérés szerint a megkérdezett uniós polgárok 92, míg a mezőgazdaságból élők 64 százaléka már négy éve is úgy vélte, a CAP környezeti és klímavédelmi követelményei hiányosak és elégtelenek. A Rostocki Egyetem agrárközgazdásza, a petíció egyik elindítója, Sebastian Lakner szerint miközben az EU azt állítja, a kifizetések 40 százalékban klímabarát megoldásokat támogatnak, addig a valóságban ez az arány 18 százalék.

Batteries & Supercaps

Környezetbarát, jobb teljesítményű, stabilabb és jobb tárolókapacitású lítiumion-akkumulátort ígérnek a Yorki Egyetem kutatói. Kutatásaik kecsegtetőek például a tekintetben, hogy az eddig katódként használt, egyébként kifejezetten szennyező kobaltot egy új, szénalapú szerves vegyületre cseréljék, így egy káros anyagot kiiktassanak a rendszerből.

A Thomas Baumgartner vezette kutatócsoport az elvégzett tesztek alapján azt tapasztalták, hogy az új megoldás is képes hosszú távon, legalább 500 feltöltési cikluson át működni, és produkálja a jelenlegi akkuk 3,5 voltos feszültségét, ráadásul a szervetlen összetevőkkel ellentétben lényegesen kevésbé melegszik töltéskor. A következő lépésben a kutatók szeretnék növelni a most kifejlesztett modell tárolókapacitását, hogy tovább lehessen azokat használni.

The Conversation

Noha sokan még ma is úgy vélik, a matematikai gondolkodást az iskolában kezdik elsajátítani a gyerekek, a montreali Concordia Egyetem friss kutatása is igazolta, hogy a folyamat jóval korábban kezdődik, és nagyban függ attól, a szülők hogyan állnak hozzá, és miként foglalkoznak a csemetéikkel.

Ugyan a számjegyeket és egyéb, a műveletekhez szükséges szimbólumokat, valamint a szükséges elméletet leginkább az iskolában tanulhatják meg a nebulók, ám sokan elfelejtik, a matematika elsősorban és eredetileg a gondolkodásról szól. A gyerekek olyan dolgokat is magukba szívnak, mint az osztás, a szorzás, a becslés, az ekvivalencia, a helyiérték vagy épp a törtszámok – mindezt beszélgetéssel vagy olyan játékos diskurzusokkal, amelyek a kombinatív készséget fejlesztik. Immár sok kutatás bizonyította, hogy a gyerekek matematikával kapcsolatos iskolai sikerei hatványozottan függnek attól, kit ösztönöztek ilyen gondolkodásra már az iskolába kerülés előtt.

SciTechDaily

Szinte mindenki szembesült már a kérdéssel: hogyan mossuk a ruháinkat, hogy azok tovább tartsanak? Főleg, hogy a színes ruhák már öt mosás után is kifakulhatnak. A Leedsi Egyetem kutatói és a Procter & Gamble kutatása erre kereste a választ. Vizsgálatuk során 12 sötét és 8 világos színű pólót mostak 16-szor össze – 25 fokon 30 percig, illetve 40 fokon 85 percig (mindkét esetben 1600 fordulat/perc centrifugával), és biológiailag lebomló, természetes alapanyagokból készült Ariel mosóport használtak hozzá.

Azt találták, hogy a hidegebb és rövidebb programok 52 százalékkal kevesebb mikroszállal szennyezik a környezetet, míg 74 százalékkal csökkent a fakulás. Ha 20 fokon mosnánk, akkor a 40 fokos programhoz képest 66 százalék energiát takaríthatnánk meg mosásonként, ráadásul jelentősen csökkenne szén-dioxid-kibocsátásunk is. A kutatók szerint az új generációs, a természetben lebomló anyagokból álló, enzimalapú mosószerekkel ilyen alacsony hőfokon is kiváló tisztítási hatékonyságot lehet elérni, ezért érdemes ilyeneket használni.

Az összeállítást készítette: Balogh Roland

Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/11. számában jelent meg március 13-án

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/11. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS - AIP

Címkék: Európai Bizottság, Európai Unió, környezettudatosság, lítiumion-akkumulátor, matematika, mezőgazdasági támogatás, mosás, Tudományos lapszemle, uniós költségvetés, uniós támogatás


HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Jordán Ferenc

Jordán Ferenc (Fotó: Az élet, meg minden)

Árnyék podcast – Vörös tér, Budapest

Pin It on Pinterest