A koronavírus-járvánnyal a természet figyelmezteti az emberiséget – idézte a The Guardian az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetőjét, a dán Inger Andersent. A közgazdász szerint túl nagy nyomást gyakoroltunk a környezetükre, és azzal, hogy nem vigyázunk a bolygóra végső soron saját magunkat sodorjuk veszélybe.
A Guardian szerzője megjegyzi, számos kutató figyelmeztetett az elmúlt hetekben, hogy a járvány egyértelmű jelzés volt: a civilizációnk a tűzzel játszik. A szakértői vélemények szerint a vírus elszabadulása egyértelműen köthető az ember természetre gyakorolt hatásaihoz. Ahhoz, hogy a jövőben elkerüljük a hasonló, vagy sokkal gyilkosabb járványokat, alapvetően kell megváltoztatnunk az életmódunkat. Az élővilág pusztítása és a globális felmelegedés mellett olyan egészen banális dolgokra is figyelmet kell fordítanunk, mint az élőállat-piacok, amelyek tökéletes terepnek bizonyulhatnak a vírusok számára, hogy az állatokról az emberre vándoroljanak át.
Klímaváltozás: aki húzza az időt, az magának és a saját gyermekeinek is árt | Magyar Hang
Hitelből élünk, amit soha nem fogunk tudni visszafizetni, a jövőnk tartalékait használjuk fel - mondják a Fridays for Future nemzetközi klímatüntetés-sorozat magyarországi eseményeinek fő szervezői. Hartmann Johanna és Pribéli Levente biológia szakos egyetemistaként csatlakoztak a Greta Thunberg svéd középiskolás indította globális akcióhoz.
Inger Andersen hangsúlyozta, az első számú feladat a járvány megállítása, hosszú távon azonban a környezetre nehezedő terhek mérséklése lesz a legfőbb dolgunk. – Soha ennyi lehetősége nem volt még a kórokozóknak, hogy az emberi szervezetbe jussanak – mutatott rá az ENSZ szakembere, hozzátéve, hogy a jelenleg ismert fertőzések háromnegyede az állatvilágból érkezett. – Az ember egyre gyorsuló térhódítása minden korábbinál közelebb vitt bennünket az állatvilághoz.
– Az ausztráliai bozóttüzek, a kenyai sáskainvázió és a koronavírus-járvány egyértelmű üzeneteket. Akár tetszik, akár nem, össze vagyunk kötve a természettel, és ahogy a populáció közelít a 10 milliárdhoz, a közelség még egyértelműbbé válik. Vigyáznunk kell a bolygóra, hiszen a környezetünk a legerősebb szövetségesünk – mutatott rá Andersen.
Az elmúlt évtizedekben egyre gyakrabban törtek ki járványok a világban, emlékeztet a Guardian cikke: a Mers (közel-keleti koronavírus), a Sars (súlyos akut légzőszervi szindróma), az ebola, a madárinfluenza, a nyugat-nílusi láz, a Zika. – Az új-koronavírus felbukkanása megjósolható volt, hiszen a kutatók már 2007-ben arra figyelmeztettek, hogy a koronavírusok jelenléte a denevérekben, illetve ezen állatok fogyasztása Kínában időzített bombát jelent – fogalmaz Andrew Cunningham, a Londoni Zoológiai Társaság tagja. Hozzátette, a denevérek szervezetében pusztítóbb, 50-75 százalékos halálozási rátát produkáló vírusok is megbújnak.
Klíma, zikavírus, bogarak - Mi vár ránk a következő évtizedekben? | Magyar Hang
Milyen új betegségek várnak ránk a klímaváltozás következtében? Hogyan alakul át életmódunk, mennyire változnak meg kénytelenségből táplálkozási szokásaink? A védekezés - így a 2015-ös párizsi klímacsúcs szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó előírása - ellenére milyen radikális változások várhatók abban a világban, amely máig nem vett igazán tudomást a globális felmelegedés veszélyeiről?
Arról azonban, hogy ezek a kórokozók átkerülnek az emberbe, a denevérek tehetnek a legkevésbé. Az egyre gyakoribb érintkezésért kizárólag az ember a felelős, és ha nem változtatunk a szokásainkon, újabb gyilkos kórt szabadíthatunk magunkra Cunningham szerint.
Aaron Bernstein, a Harvard Egyetem kutatója mindehhez azt tette hozzá, hogy a felbukkanó vírusok egyértelművé teszik, a környezetvédelem és az egészségügy nem választható el egymástól. – Az egészségünk függ a bolygó klímájától, és azoktól az élőlényektől, akikkel osztozunk a Földön – fogalmazott.
