Amerikai meteorológusok szerint 2020 lehet a legmelegebb év, mióta az erre vonatkozó méréseket végzik – írja a The Guardian. Hiába látunk drasztikus változásokat a koronavírus-járvány hatására bevezetett intézkedéseknek köszönhetően, a globális felmelegedés mérsékléséhez mélyebbre ható változásokra lenne szükség, figyelmeztettek a szakemberek.
A mérések szerint január óta rekord melegeket mértek szerte a világban, az Antarktisztól Grönlandig, ami azért lepte meg a kutatókat, mert az idei nem „El Niño-év”, vagyis a visszatérő éghajlati jelenség idén nem mutatkozik, holott általában az érkezésével regisztrálnak magasabb hőmérsékletet.
Az Egyesült Államok Óceánügyi és Légköri Nemzeti Kormányzati Hivatala (NOAA) által végzett kalkulációja alapján 75 százalék az esély arra, hogy 2020 lesz a történelem legforróbb éve, megdöntve 2016 rekordját. Arra azonban, hogy a legmelegebb öt év közé kerül, akár nagy összegben is fogadhatunk, hiszen a hivatal szerint ez 99,9 százalékban biztos. A NASA kutatója, Gavin Schmidt ugyanakkor kevésbé tartja valószínűnek a rekordot, az ő számításai 60 százalékos esélyt jeleznek, az Egyesült Királyság meteorológiai intézete még óvatosabb, szerintük 50 százalék az esély a legmelegebb évre.
Soha nem volt ilyen magas a légköri metán mértéke | Magyar Hang
Már tízezer éve termesztenek növényt az Amazonas mentén. A mediterrán étrend jótékony hatással van az agyi funkciókra. Csökken a sokszínűség az európai erdőkben. A gázkitermelés durván megnyomta a metán légköri koncentrációját. E heti tudományos lapszemle.
A január mindenesetre rekordot döntött, és februárban is extrém hőséget mértek több helyen is, így például a grönlandi Qaanaaq városában plusz hat, míg az Antarktiszi-félszigethez tartozó Seymour-szigeten plusz 20 foknál is magasabb hőmérsékletet mértek, először a történelem során, ami a tudósok szerint „hihetetlen és abnormális”.
Karsten Haustein az Oxfordi Egyetem klímakutatója szerint a karantén ellenére a globális felmelegedés zavartalanul folytatódik tovább. Hiába csökkent a károsanyag-kibocsátás, a tudós szerint nem tapasztalunk majd változást a légköri koncentrációban. A járvány azonban lehetőséget ad a változásra, hívta fel a figyelmet Haustein, segíthet az energiatakarékos technológiák és környezetbarát utazási megoldások elterjedésében.
A klímaváltozás szempontjából a szakemberek szerint a másfél fokos melegedés a kritikus, azt követően ugyanis visszafordíthatatlanná válhatnak a negatív folyamatok. Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató tavalyi interjújában elmondta, ez a másfél fokos emelkedés úgy tartható, ha „2030-ig a felére, 2050-ig pedig nettó nullára csökkentjük a kibocsátást. Vagyis addigra gyakorlatilag teljesen el kell feledkeznünk a fosszilis tüzelőanyagokról. Ehhez forradalmi változásokra van szükség.”
