Lassabban melegszik a tengerfenék, de ez akkor sem jelent jót. Egy új kontrasztanyagpárral az egészen apró tumorokat is ki tudják szúrni. Az alkoholproblémákért felelős új génvariációkat találtak. Évekkel előtte ki lehet szúrni, kinél állhat fenn a 2-es típusú cukorbeteg a szülés után. E heti tudományos lapszemle.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Egy gyors vérvizsgálattal megállapítható, hogy a terhességi cukorbeteg nők közül kik azok, akiknél a szülést követően 2-es típusú diabétesz (T2D) alakulhat ki – állítja egy friss tanulmány. A Torontói Egyetem endokrinológusa, Michael Wheeler vezette kutatásban 1035 kismama anyagcseréjét közel egy évtizedig vizsgálva azt találták, van egy rendellenesség, ami ha szülés után is fennáll, akkor nagy – a jelenlegi kísérleti tesztjükkel több mint 85 százalék – a gyanú arra, hogy megjelenik a T2D. Tízből egy nőnél jelentkezik cukorbetegség a terhesség alatt, közülük 30-50 százaléknál tíz éven belül kialakulhat a látásromlást, idegrendszeri, valamint szív és veseproblémákat is okozó betegség.
A kutatóknak azt is sikerült megállapítania, hogy nem csak a cukor-, hanem a fehérje- és a zsírlebontás folyamatait is figyelniük kell, mert akkor is jelentkezhet a betegség, ha az adott anya cukorszintje egyébként jól „be van állítva”. Wheeler szerint a cél egy olcsó, a macerás laborvizsgálatokhoz képest gyors és egyszerű teszt kifejlesztése, hogy egészséges táplálkozás, megfelelő fizikai aktivitás mellett már esetleges megjelenése előtt amennyire lehet visszaszorítsák, illetve kordában tartsák a kór kialakulását.
Egy új kontraszt-anyag párral az egészen apró tumorokat is ki lehet szúrni az MRI-vizsgálatokkal – írják a Kaliforniai Egyetem kutatói. Több amerikai és kínai intézettel közös tanulmányuk szerint ha az úgynevezett mágnesesrezonancia-képalkotás során nanoméretű szuperparamágneses vasoxidot és fényérzékenyítő Pheophorbide A-paramágneses mangánt fecskendeznek be a szervezetbe, akkor azok a tumorsejtek körül jeleznek. Amíg a két anyag szorosan egymás közelében van, kioltják egymást, ám amikor a tumorszövetbe lépnek, és az őket összefogó zsírburkolat szétesik, az így kiszabaduló nanomolekulák ismét jelet adnak.
Az eddig használt kontrasztanyagok kétszer erősebben jeleztek a rákos szövetek körül, az új párosnál ez az érték tízszeres. Az egérkísérletek biztatóak voltak, a szakemberek szerint így az egészen apró és kezdeti stádiumban lévő elváltozásokat is észre lehet majd venni.
Az eddig beazonosított 10 mellett további 19 olyan génvariációt találtak az amerikai Yale Egyetem kutatói, amely genetikai szinten felelős lehet a túlzott alkoholfogyasztásért és az ebből eredő egyéb mentális szövődményekért. A szakemberek négy nagy génadatbank 435 ezer olyan, európai felmenőkkel bíró személy mintáját vizsgálták meg, akiknél alkohollal kapcsolatos problémák merültek fel. Az elemzéseik során azt is sikerült igazolniuk, hogy van összefüggés e rendellenességek és olyan mentális betegségek között, mint a depresszió vagy a szorongás.
Az azonosított génvariációk leginkább az agysejtekben érhetők tetten. „Ezekkel az eredményekkel jobban meg tudjuk érteni az összefüggéseket a problematikus alkoholfogyasztás és olyan viselkedésformák között, mint a kockázatvállalás vagy a kognitív, értelmi teljesítmény” – állítják a tanulmány szerzői, akik szerint így személyre szabottan lehet azt is vizsgálni, kinél mekkora az esélye ilyen problémák kialakulásának.
Ugyan a tengerek mélyebb részein fele olyan ütemben melegszik a víz, mint a felszínen, ez akkor sem jelent jót az ott élők fauna számára – állítja Isaac Brito-Morales. Az ausztrál Queenslandi Egyetem doktorandusz hallgatójának vezetésével folytatott nemzetközi kutatás 11 klímamodell alapján az elmúlt 50 év folyamatait figyelve 2100-ig próbálta felvázolni, mi várható a különböző tengeri tartományokban. A felmelegedés üteme nemcsak a mélységtől függ, de különböző irányokból is érkezhet, ezért regionális modellek kellenek, hogy látni lehessen, hol, mi történik.
Brito-Morales szerint van, ahol tizenegy szeresére gyorsult a melegedés, és leginkább a 200 és 1000 méter közötti tartományban pörgött fel. „A mélytengeri élővilágnak – teljesen mindegy, mit csinálunk most – folyamatosan emelkedő vízhőmérséklettel kell szembenéznie.” A kutatók szerint két dologgal lehetne javítani a helyzeten: ha beszüntetnék a mélytengeri halászatot és a mélységi kőolaj, gáz- és nyersanyag-kitermelést; emellett pedig védett zónákat kellene kialakítani, ahol minden emberi tevékenységet betiltanának.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/22. számában jelent meg május 29-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/22. számban? Itt megnézheti!
