Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Nem ökológiai katasztrófa, hanem az európaiak okozták a húsvét-szigeti lakosság vesztét?

Szerző: | 2020. június 07., 05:55 | Tudomány

Moai, azaz óriás kőszobrok a helyiek által Rapa Nui-ként nevezett Húsvét-szigeten

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Mesterséges intelligenciára cseréli szerkesztő-újságíróit a Microsoft. Kannibalizmus nyomaira bukkantak a ragadozó dinoszauruszok között. Nem ökológiai katasztrófa, hanem az európaiak okozták a húsvét-szigeti lakosság vesztét? E heti tudományos lapszemle.

HIRDETÉS - AIP

A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!

The Seattle Times

Elbocsátja mintegy ötven szerződéses újságíró-hírszerkesztőjét az amerikai techóriás, a Microsoft, a munkájukat a jövőben mesterséges intelligenciák (MI) fogják végezni – derült ki az amerikai lap beszámolójából. A külsős munkatársak a cég hírgyűjtő honlapját, az MSN-t kezelték, ők válogatták, helyezték el és súlyozták az ott megjelenő, más sajtótermékektől átvett cikkeket, amelyekért egyébként a Microsoft fizet az adott médiaszolgáltatóknak. A Bill Gates alapította vállalatnál a döntést a költséghatékonysággal indokolták, hozzátéve: a lépésüknek semmi köze a koronavírus-járványhoz kapcsolódó világszerte megfigyelhető átszervezésekhez.

– Gyakorlatilag minden időmet azzal töltöm, hogy arról olvasok, hogyan veszik el szép lassan az MI-k a munkaköröket az emberektől, erre tessék, az enyémet is levették – sommázta tömören a szituációt az egyik menesztett szerkesztő. Egy másik szerint demoralizáló látni azt, miként helyettesítik számítógépes algoritmusokkal, gépekkel az embereket.

A jelenség jó ideje képezi vita tárgyát, egyre több szolgáltató, így a Google és Facebook is próbálkozik, fejleszt olyan okosprogramokat, amelyek önműködően szortírozzák a tartalmakat. Egyes vélemények szerint az MI-technológia még nem elég kifinomult ahhoz, hogy kiszúrja a problémás, félrevezető cikkeket, álhíreket. Korábban pedig épp a Microsoftnál lehetett látni, hogy a „tanulási folyamat során” egy pillanat alatt radikalizálódott a Twitteren szabadjára engedett mesterséges intelligenciájuk.

A hírek szerint egyébként 27 elbocsátott szerkesztőt a brit PA Media hírügynökség vesz át.

Plos One (pdf)

Kannibalizmus nyomaira bukkantak a ragadozó theropoda dinoszauruszok között a nyugat-kolorádói Mygatt-Moore kőfejtőben, amely a késő jura kori, mintegy 152 millió éves csontlerakójáról ismert. A kutatók, akik évtizedek óta önkéntesekkel közösen végzik a terület feltárását, több mint 2000 ezer csontdarabot vizsgáltak meg tüzetesen harapásnyomokat keresve. Megállapításaik szerint az átlagoshoz képest lényegesen több, sok száz ilyen jellegű sérülést rögzítettek. Köztük szép számmal akadtak az anyagot domináló növényevő sauropodák elleni harapások, ám nagy számban figyeltek meg hasonló sérüléseket – a bordák mellett például lábcsontokon – nagy theropoda ragadozók, köztük Allosaurusoknál is.

Ugyan nem mindig lehet megállapítani, pontosan melyik faj harapott, de mivel a theropodák fogai recések, így ezt a csoportot be lehet azonosítani – véli Domenic D’Amore, aki rendszerezni tudta, hogy egy-egy sérülést mekkora tömegű állat okozhatott. A tanulmány egyik vezető szerzője, Stephanie Drumheller szerint mivel a dögevés, illetve a kannibalizmus a ma élő modern ragadózóknál is megfigyelhető, így minden bizonnyal a dinoszauruszok között sem lehetett ismeretlen. „A nagy theropodák, mint például az Allosaurus, valószínűleg nem voltak válogatások, főleg, ha ingyen húshoz juthattak” – magyarázta a Tennessee-i Egyetem paleontológusa.

Sapiens

A környezeti források kiszipolyozásából fakadó ökológiai katasztrófa helyett az európaiak megjelenése okozhatta a húsvét-szigeti helyi lakosság, a rapanui populáció vesztét – állítja egy friss, és témafelvetése miatt igen csak vitatott tanulmány. Az eredetileg fában gazdag, vulkanikus hegyek szabdalta szigeten 1000 tájékán indul meg a mezőgazdasági termelés, az első szobrok 1100 körül jelennek meg. A növénytermesztés száz évvel később válik intenzívebbé, és 1400-ra csúcsosodik ki, miközben a túlnépesedés ökológiai katasztrófához vezet.

A mezőgazdaság mellett többek között a szoborkészítés, illetve a halászat igényeit kielégítő hajóépítés annyira ette a fát, hogy 1680-ra szinte teljesen eltűnnek a szigetről. Monolitokat is nagyjából eddig az időpontig emelnek. A túlnépesedés belső háborúkhoz, társadalmi összeomláshoz vezet. Mire a holland Jakob Roggeveen egyik hajója 1722 húsvétvasárnapján felfedezi a szigetet, a száz évvel korábbi 15 ezer fős lakosság 2-3 ezer főre apad.

A helyiek által Rapa Nui-ként nevezett Húsvét-szigetek térképe (Forrás: Eric Gaba/Sting/Wikipedia)
A helyiek által Rapa Nui-ként nevezett Húsvét-sziget térképe rajta az ismertebb (Forrás: Eric Gaba/Sting/Wikipedia)

Ezt próbálja cáfolni az új publikáció: 11 lelőhely radiokarbonos kórmeghatározási adataira, bayesiánus valószínűség statisztikákra, illetve Terry Hunt és Carl Lipo megfigyeléseire alapozva Robert DiNapoli azt állítja, 1722 után is emelt még szobortalapzatot a helyi lakosság, amely az eddig feltételezettnél évszázadokkal korábban, már nem sokkal a szigetre érkezése után nekiállt a mioaik készítésének. A szerzők szerint a hanyatlást az európaiak által behurcolt új betegségek, gyilkosságok, rabszolgaportyák és egyéb konfliktusok okozták, ahogy ez a világ más pontjain is hasonlóképp megtörtént a gyarmatosított lakossággal.

A sziget szoborkutatásáért felelős programjának a vezetője, Jo Anne Van Tilburg nem ért egyet az új elmélettel. Szerinte akad benne pár dolog, ami befoldozza a korábbi, Jared Diamond teóriáját, ám ahogy ott is megjegyzik, az összeomlást sok hatás együttese okozta, Van Tilburg szerint az európaiak megjelenése csak felgyorsította a folyamatot.

Az összeállítást készítette: Balogh Roland

Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/23. számában jelent meg június 5-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/23. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS - AIP

Címkék: automatizáció, dinoszaurusz, Húsvét-sziget, médiapiac, mesterséges intelligencia, Moai, őslénytan, rapanui, régészet, sajtó, Tudományos lapszemle


HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Presser Gábor

„Izraeli hírszerző lett a lányom” – a palesztin-izraeli fegyveres konfliktus az Árnyék podcastban

Pin It on Pinterest