Hogyan csökkenthetjük a mosáskor keletkező mikroszál-szennyezést? A gyerekek bukósisak használatára figyelmeztet a Johns Hopkins Egyetem. 425 millió éve jelent meg a szárazföldön az első állat. Egy mesterséges vörösvérsejt hatékonyabb lehet az eredetinél. E heti tudományos lapszemle.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Biomérnökök egy nemzetközi csoportjának sikerült kifejleszteni egy olyan mesterséges vörösvérsejtet, amelyek, ha a további kísérletek is igazolják, az eredetinél is hatékonyabbak lehetnek, hiszen olyan funkciókkal is bírhatnak, amelyekkel a természetes párjuk nem. A polimerekből felépülő mesterséges utánzatok ugyanis – a tanulmány szerint – az oxigénszállítás mellett képesek akár célzottan különböző gyógyszert célba juttatni, nanoméretű mágnest, vagy épp olyan bioérzékelőt „cipelni”, amivel felderíthetik és érzékelhetik a mérgező anyagokat a szervezeten belül.
A mesterséges sejteket csirkeembriókban és egerek szervezetében is kipróbálták, és azt találták, hogy utóbbiakban négy hét elteltével sem volt jele annak, hogy bármilyen probléma lenne a működésükkel, ahogy a szervezet is elfogadta őket. A kutatók ezért bíznak abban, hogy az általuk kifejlesztett, Terminator-vörösvérsejtnek is nevezett utánzatot sok területen tudja majd alkalmazni az orvostudomány a sürgősségi ellátástól a rákkezelésig.
Egy mosásbéli módszerváltással évi akár 30 százalékkal kevesebb mikroszállal szennyeznénk a környezetünket – állítja a brit Northumbria Egyetem és a Procter & Gamble mosószergyártó Newcastle-i innovációs központjának közös tanulmánya. Mint a cikkben emlékeztetnek: a nemzetközi szappanszövetség, az AISE 2013-as felmérése szerint Európa 23 országában évi 35,6 milliárd adag ruhát mosnak egy évben, egy kilogramm ruhából átlagosan 114 milligrammnyi mikroszál válik le mosásonként, így ezek alapján – a kutatásban használt 3,13 kilogrammos szennyesátlaggal számolva – évi 12 709 tonna mikroszál jut a tengerekbe.
A friss tanulmány szerint, ha a 40 fokon 85 percig tartó program helyett 15 fokon 30 perces ciklusokban mosnánk, akkor évi 3813 tonna mikroszállal kevesebb kerülne a környezetbe. Egy korábbi, lapunk által is bemutatott kutatás szerint az új generációs, a természetben lebomló anyagokból álló, enzimalapú mosószerekkel ilyen alacsony hőfokon is kiváló tisztítási hatékonyságot lehet elérni. A hatékonyságot az legújabb energia- és víztakarékos gépekkel is növelhetjük, ugyanis ilyenek használatával 37-70 százalékkal kevesebb poliészter mikroszál válik le a ruhákról.
Érdekesség egyébként, hogy a tengerbe kerülő mikroszálak mindössze 4 százaléka műanyag eredetű, a maradék 96 százalék gyapjú, illetve természetes alapú, mesterségesen előállított vegyi szál (viszkóz) és pamut. Utóbbi 76 százaléka – egy korábbi kísérlet szerint – mintegy 8 hónap alatt lebomlik a vízben.
A gyerekek biciklizés közbeni bukósisak használatára hívja fel a figyelmet a Johns Hopkins Egyetem cikke, amelyben arra kérik az illetékes szakembereket, iskolákat, próbáljanak ezzel kapcsolatos felvilágosítást, oktatást végezni. A megfelelő bukósisak viselésére – szerintük – azért van nagy szükség, mert a statisztikák azt mutatják, leginkább a 10 és 15 év közötti, fejvédő nélkül kerékpározó gyerekek körében a legmagasabb a biciklibalesetek során elszenvedett fejsérülések aránya.
Az Egyesült Államokban évente mintegy 325 ezer gyerek szorul biciklibalesetből eredő sürgősségi orvosi ellátásra, ebből pedig 26 ezer a traumás agysérülések száma – a legtöbb halálos baleset városi környezetben történik.
425 millió éve jelent meg a szárazföldön az első állat – írják a skót felföldön talált fosszíliákon elvégzett friss méréseikre hivatkozva texasi kutatók. Radiometriai eredményeik szerint egy mára kihalt faj, a soklábúak altörzsének egyik osztályába, az ikerszelvényesek közé tartozó Kampecaris obanensis volt az első, amely kilépett a szárazföldre.
Egy új, a DNS-mutáció sebességét vizsgáló technikát alkalmazva a kutatók azt is megállapították, hogy a szövetes növények Skóciában is körülbelül 75 millió évvel fiatalabbnak bizonyultak, mint azt korábban feltételezték. Rekonstrukciójuk szerint a térségben kevesebb 40 millió év kellett ahhoz, hogy bonyolult erdei populációk alakuljanak ki.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/24. számában jelent meg június 12-én
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/24. számban? Itt megnézheti!
