Komoly versenyfutás zajlik a koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésére. A gyógyszergyártók egymás után jelentik be, hogy nagy előrelépést tettek a vakcinához vezető úton. Az AstraZeneca nemrég kötött megállapodást négy országgal, amely szerint 400 millió dózist gyárt és szállít az Oxfordi Egyetem által fejlesztett, és a legújabb hírek szerint egy éves immunitást biztosító védőoltásból.
Oroszország már szeptemberben elindítaná saját vakcinája gyártását, az oltás tesztelése augusztusban fejeződhet be a Tatyjana Golikova orosz miniszterelnök-helyettes bejelentése szerint. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora nemrég elmondta, a vírus elleni oltóanyag leghamarabb ősz végére várható, és itthon elsőként az idősek és az egészségügyi dolgozók kaphatnák meg.
Több kutató hangsúlyozta az elmúlt hónapokban, hogy védőoltás nélkül nincs esélyünk megállítani a járványt. A vakcina kifejlesztése ugyanakkor rendkívül összetett folyamat, amely ideális esetben is több évig tart, így még a legoptimistább becslés szerint sem várható vakcina jövő tavasznál korábban. Akadt olyan tudós, aki szerint ennél is több időre, jó pár évre lesz szükség ahhoz, hogy elkészüljön az oltóanyag. Amit nem elég kifejleszteni, le is kell gyártani, és milliárdos mennyiségben el is kell juttatni az emberekhez.
A jelenlegi járvány legfőbb tanulsága, hogy lokálisan nem orvosolható, ahhoz, hogy megfékezzük a kórokozót, a világ minden pontján szükség lesz a vakcinára. Ráadásul, ha a technológia készen is állna a vakcina tömeggyártására, azt még az illetékes gyógyszerészeti hatóságoknak is jóvá kell hagyniuk. Az Európai Unióban minden gyorsított eljárással megy, ám így sem számítanak arra, hogy 2021 elejénél hamarabb rendelkezésre állhat majd az oltás.
Ehhez képest az elmúlt hetekben rendkívül reménykeltő hírek keltek szárnyra. A fent idézettek mellett a Kínai Nemzeti Biotechnológiai Csoport (CNBG) is pozitív fejleményekről számolt be. A vuhani laboratórium kísérletei alapján a most fejlesztett oltóanyag hatására megjelentek az antitestek a tesztalanyok szervezetében, és egyelőre semmilyen mellékhatást nem regisztráltak. Eddig 1120 emberen próbálták ki a vakcinát, s most, a kedvező eredmények hatására, szélesítik a tesztelők körét. Kínában összesen öt olyan védőoltás fejlesztése érkezett a célegyenesbe, amelyek a várakozások szerint hatékonyan óvják meg a szervezetet a kórokozóktól.
A vuhani laboratóriumban egészséges pácienseken teszteltek, ami jelentősen felgyorsítja a fejlesztési folyamatot, ám több etikai kérdést is felvet. Ahhoz, hogy az oltás tökéletesen megbízhatóan működjön, és valóban segítsen a megelőzésben vagy a gyógyításban, már fertőzött embereken végzett tesztek tízezreinek kiértékelésére van szükség, ami érthető módon hónapokig, vagy akár évekig is eltarthat. Ha azonban a kutatók megfertőznek önkénteseket, akkor laboratóriumi körülmények között, „élőben” követhetik a vírus működését, és reakcióját a védőoltásra.
Ezen az úton indultak el az Imperial College London kutatói is, akik ezen a héten kezdték el tesztelni a potenciális vakcinájukat. Egy apró különbség akadt: ahelyett, hogy a kórokozó legyengített formáját fecskendezték volna az önkéntes tesztelőkbe, a vírus genetikai anyagán alapuló szintetikus anyagot használnak. A kutatás vezetője a Bloombergnek nyilatkozva elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben már egy olyan védőoltás is nagyon hasznos lenne, amely a fertőzés súlyos következményeitől óvná meg a betegeket.
Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a Debreceni Egyetem az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával május közepén kezdte meg az új koronavírus-vakcina fejlesztését.
Korábban felmerült, hogy azokban az országokban, ahol a BCG-oltást már évtizedekkel ezelőtt kötelezővé tették, enyhébbnek tűnik a koronavírus-járvány lefolyása. A Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa, Szlávik János elmondta, hogy Magyarországon folyik is éppen ezért egy olyan vizsgálat, amelyben a koronavírussal foglalkozó egészségügyi dolgozókat újraoltják BCG-vakcinával, és megnézik, megvédi-e őket a koronavírus súlyos lefolyása ellen.
Balkányi László orvos-tudásmérnök pedig arról beszélt egy interjúban, hogy sokan már eleve védettek lehetnek a koronavírus ellen. Az úgynevezett T-sejtes immunválasz kapcsán kifejtette, hogy a különböző T-sejtek elraktározzák a tudást a kórokozóról, a közönséges koronavírusok bizonyos strukturális fehérjéire emlékeznek, így pedig a populáció nagy részének adnak egyfajta védettséget az új koronavírussal szemben is, anélkül, hogy korábban találkozott volna a kórokozóval.
