A modern talajradar forradalmasíthatja a régészetet. Hidrogént sikerült előállíttatni növényekkel. Hogyan ütnek ki a műtéteknél használt altatószerek? E heti tudományos lapszemle.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
A nagyfrekvenciás elektromágneses hullámok alkalmazásán alapuló földradarral (GPR) végzett felmérések forradalmasíthatják a városi régészetet – állítják friss tanulmányukban a Cambridge-i és Genti Egyetem kutatói, akik ezzel módszerrel úgy tárták fel a mintegy 30 hektáros ókori római település, Falerii Novi romjait, hogy egy csákányvágást nem végeztek a területen. A Rómától mintegy 50 kilométerre északra fekvő városkát a latinnal rokon faliszkusz nép lázadását követő áttelepítésével, Kr. e. 241 körül alapították és a kora középkorig, úgy 700-ig lakták. A GPR-nek köszönhetően a római korszak mellett az egymásra épült szinteket – rétegeket – is el lehet különíteni és térképeken ábrázolni, bemutatni.
A felmérés során a régészeknek egy szabadtéri úszómedencével ellátott fürdőkomplexumot, színházat, boltokat, piacot, több atriumos lakóházat, templomokat és az északi kapu mellett egy monumentális, 120×60 méteres szakrális építményt is be tudtak azonosítani. A radarral a várost behálózó – a házak és az utcaszint alatt futó – csatornarendszert, illetve a vízvezetéket is sikerült rekonstruálni. Ugyan Falerii Novi nagy rész ma egy mezős, beépítetlen terület, a tanulmány egyik vezető szerzője, Martin Millett professzor szerint olyan nagyobb – ma akár jobban beépített – ókori városokat is meg lehet így ásatás nélkül is kutatni, mint a törökországi Miletus, a görögországi Nicopolis, vagy épp a líbiai Cyrene. A technológiával pedig az eddig hektáronkénti több mint 20 órás munkaidővel kalkulált adatfeldolgozási folyamatot is fel lehet gyorsítani.
Hidrogént sikerült előállíttatniuk növényekkel a Tel-Aviv-i Egyetem kutatóinak – jelentette a francia hírügynökség. Az izraeli intézmény megújuló energiákkal foglalkozó laboratóriuma vezetőjének beszámolója szerint egy enzimet adtak mikroszkopikus méretű algáknak, amik ennek hatására hidrogént kezdtek el termelni, amelyet többek között járművek üzemanyag alapanyagaként is használnak. Iftah Jakobi szerint abban bíznak, a mostani – az Arizonai Egyetemmel közös – kutatásuk oda vezet, hogy elektromos áramot tudjanak termeltetni a növényekkel.
Ugyan egyelőre nincs technológia arra, hogy árammal működő eszközöket hogyan csatlakoztassanak a forráshoz, vagy hogyan raktározzák el az így termelteket, ám a szakember szerint kísérleteik bebizonyították, hogy a növényekkel is lehet energiát előállítani. Jakobi és munkatársai úgy kalkulálnak, hogy nagyjából 20 éven belül a világ profitálhat a kutatásaikból. „Nagyon sok irányba mutatnak a kísérleteink, a jövő majd eldönti, mi jön ki belőle” – vélik.
Százhetven éve alkalmazzuk, és ugyan az elmúlt évtizedben nagyon közel kerültünk, hogy összeálljon a teljes kirakós, még mindig van mit tisztázni az emberi altatás általános működési mechanizmusáról, folyamatáról. Így foglalta össze a kérdést a tudományos szakportálnak Paul Myles, az ausztráliai Monash Egyetem érzéstelenítés tudományával foglalkozó kutatója, miután a témáról egy nagy összefoglaló jelent meg az amerikai tudományos akadémia szaklapjában.
A PNAS-ban olvasható publikáció rámutat, az érzéstelenítő gyógyszerek (gázok, gőzök vagy intravénás gyógyszerek), amelyek teljesen különböző típusúak, szerkezetűek, mégis mindegyik létrehozza a jól ismert eszméletvesztéssel járó végállapotot, amely azonosnak tűnik. A kérdés az, hogy vajon a különféle szerek pontosan ugyanolyan módon dolgoznak-e a szervbezetben? A friss kutatások alapján az tűnik valószínűbbnek, hogy a tudatosság hiányát számos különböző molekuláris mechanizmus állítja elő. Nem egy teljesen egységes forgatókönyv alapján zajlik a folyamat, ahogy azt még az 1847-ben kidolgozott, az altatószerek agyi sejtmembránokat elnyomó „lipid teóriájában” feltételezték.
A legújabb összegzőben a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy bár az érzéstelenítők – a főként különböző ionok átengedésére alkalmas – ioncsatornákon hatnak, ugyanakkor azt is megállapították, van egy közbenső lépés a lipidek bevonásával. „Akár ioncsatornákról, vagy speciális idegsejtekről, akár az agyban lévő szinapszis gyengüléséről van szó, mind a történet része. És ugyan a még mindig nem sikerült a teljes folyamatot lemodellezni, évről évre egyre többet tudunk meg arról, hogy az altatás miként működik sejtszinten” – állítja Myles.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/25. számában jelent meg június 19-én
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/24. számban? Itt megnézheti!
