A gyerekpornót irtaná ki egy új amerikai jogszabály, ám kritikusai szerint a titkosítás is veszélybe kerülhet. Műholdas céget vett a brit kormány, hogy saját navigációs rendszert építsen a brexit után. E heti tudományos lapszemle.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Egy év a kutyáknál az 7 emberi évvel ér fel – tartja még ma is a mondás, ám egy friss amerikai kutatás szerint e lineáris számítási modell nem megfelelő arra, hogy megadjuk házi kedvenceink pontos életkorát. Elég csak abba belegondolni, ha egy kutya már 9 hónaposan képes a szülésre, máris érződik, hogy a módszer nem alkalmas a közvetlen kormeghatározásra. A friss kutatásban a DNS építőköveit jelentő nukleotidok módosításait – a metilációt – vizsgálták 104 újszülött és 16 év közötti labradornál. A metilcsoportok felhasználásával pedig sikerült összehangolni és párhuzamba állítani a fajok közötti öregedést.
A képlet még nem tökéletes, de egy természetes logaritmus függvénnyel lényegesen pontosabban meg lehet adni egy kutya „emberi életkorát”. A vizsgálatokból az látszik, az öregedés az első két évben roppant gyors, majd utána egyre inkább lelassul. Egy egyéves kutya így körülbelül egy 30, egy kétéves eb egy 40, egy négyéves egy 50 fölötti középkorú személynek feleltethető meg, míg egy 9 éves eb a 70 évet súrolja alulról. A kutatók szerint az általuk kidolgozott új módszer segíthet az öregedésgátló kezelések tesztelésében is.
Az amerikai szenátus jogi bizottsága egyhangúlag elfogadta és szavazásra ajánlja az interaktív technológiák visszaélésszerű és hevesen elburjánzó gyakorlatának megszüntetésére vonatkozó törvénytervezetet. A nevéből adódóan EARN IT rövidítéssel is emlegetett kétpárti – a demokraták és a republikánusok által kidolgozott – jogszabály elvileg a gyermekpornót és a gyerekek szexuális kizsákmányolását szeretné kiirtani a digitális platformokról, a közösségi médiumokról, ám bírálói szerint ugyanaz a probléma vele, mint a korábbi ilyen jellegű jogszabályokkal: a tág értelmezhetőség miatt a törvény szövege lehetőséget ad egyéb, a magánszférát érintő kormányzati beavatkozásokra – még ha a jogalkotók szándéka nemes célt szolgálna is.
Az EARN IT esetében a kritikusok szerint a titkosítás kerülhet veszélybe, amikor egy beszélgetés során azt csak az a két felhasználó tudja elolvasni, akinek a készülékén át zajlik maga a kommunikáció. Ez a fajta – például a WhatsApp által is alkalmazott – titkosítás hosszú évek óta vita tárgyát képezi. Az amerikai hatóságok több céggel is komoly harcot vívtak már azért, hogy kiadják bűncselekmények, akár terrortámadásokkal vádolt személyek privát beszélgetéseit. Az iPhone-okat gyártó Apple többször megtagadta már, hogy a telefonjainak tárolt adatait kiadják, mondván, vagy mindenkire vonatkozik a titkosítás vagy senkire. Sok cég azért nem ad kiskaput a titkosításához, mert attól tartanak, úgy mindenkit meg fognak figyelni. A titkosított kommunikációra szakosodott Signal mobiltelefonos csetalkalmazást működtető amerikai alapítványnál már jelezték, ha ezt a törvényt elfogadják, ők távoznak az amerikai piacról.
Négyszázmillió fontot (mintegy 156 milliárd forintot) fizetve 45 százalékos tulajdonrészt szerzett a brit kormány egy, a koronavírus-járvány miatt még márciusban befuccsolt műholdas magánvállalatban. A londoni székhellyel is bíró – korábban WorldVu Satellites néven ismert – OneWeb célja egy olyan globális szatellit-háló kiépítése, amellyel a Földet lefedve az internetelérést és navigációs szolgáltatást lehet biztosítani. A brexit miatt az uniós navigációs rendszer, a Galileo biztonságos, védett jelétől eleső britek Alok Sharma ipar- és energiaügyi miniszter szerint ennek segítségével építenének ki egy saját rendszert.
A döntés kritikusai szerint nem túl szerencsés megvenni egy olyan céget, amely az első fázisban vállalt 648 műholdból mindössze 74-et tudott felbocsátani az űrbe. A OneWeb elvileg Elon Musk Starlink-programjához hasonlóan 48 ezer egységből álló flottával fedné le a bolygót. Egyes becslések szerint már a maradék 574 műhold felbocsátásához 3 milliárd fontra lenne szükség. A OneWeb másik, ugyancsak 45 százalékos tulajdonosa egyébként az az indiai Bharti Global lesz, amely 425 millió ügyfelével a világ harmadik legnagyobb mobilszolgáltató cége.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/28. számában jelent meg július 10-én
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/28. számban? Itt megnézheti!
