Az emberhez hasonlóan a dinoszauruszok gerinccsigolyáit is porckorong kötötte össze. Egy újratervezett fehérje segíthet a gerincvelő sérüléseinek és az agyvérzés következményeinek visszafordításában. E heti tudományos lapszemle.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Egy egyszerű és olcsó természetes talajkezelési eljárás segítheti a kisgazdákat abban, hogy hatékonyan küzdjenek a klímaváltozás hatásai ellen – írják friss tanulmányukban ghánai kutatók. Kísérleteik szerint a titok nyitja a bioszénben rejlik. A növényi és állati eredetű biomasszából, szerves hulladékból előállítható anyag, amelynek a környezetkímélő mezőgazdaságban számos alkalmazása ismert ráadásul lényegesen olcsóbb, megfizethetőbb, mint más ipari trágyák. Így ezt a szegényebb gazdák is be tudják szerezni, vagy – saját biohulladékukból – maguk is előállíthatják.
A ghánai CSIR talajkutató intézet a fekete Afrikában népszerű emberi és állati táplálékként, és trágyaként is használt tehénborsó (homoki bab) termesztésénél vizsgálták a bioszén alkalmazást – megfelelő távolságonként egy-egy csomóban ásták be a vetőmag körül. Méréseik azt mutatták, a bioszén javította a növény magasságát és kerületét, a nitrogént megkötő csomóinak számát és tömegét, a hüvely számát, a hajtás és a vetőmag hozamát, valamint a nitrogén és foszfor felvételét. Az egyre szélsőségesebb klimatikus hatásokat mérsékelve, „a bioszén alkalmazása fokozhatja a talaj vízmegtartó képességét, csökkentheti a savasságot, növeli a tápanyag-ellátást és -visszatartást, és elősegíti a hasznos mikrobák szaporodását” – közölték.
Az emberhez hasonlóan a dinoszauruszok gerinccsigolyáit is porckorong kötötte össze, és meglepő módon, eme anatómia konstrukciót 310 millió évre visszamenőleg visszakövették, amikor a dinoszauruszok, a madarak és az emlősök fejlődési vonalai elkezdtek elválni egymástól – közölte a kutatást vezető Bonni Egyetem. Korábban úgy hitték, porckorongja csak az embernek és a többi emlősnek van, ám a Tanja Wintrich által koordinált vizsgálatok azt mutatták, hogy még bizony a Tyrannosaurus rex is szenvedett a porckorongsérvtől. A ma élő kígyók és hüllők csigolyái úgynevezett gömbcsuklóval kapcsolódnak egymáshoz – hasonlóan az emberi csípőízülethez, és ez a konstrukció sokkal strapabíróbb, ellenállóbb, és nem forog fent a veszélye, hogy a porckorong deformációja miatt kicsúsznak a gerinccsatornába.
A kutatók 19 kihalt dinoszaurusz, egyéb hüllő és ma élő faj gerincszerkezetét tanulmányozta, és arra jutottak, hogy az evolúció során egy oda és visszaható fejlődési folyamat eredményeképp legalább kétszer alakult át a porckorong-rendszer gömbcsuklóssá. Ezzel vált sokkal stabilabbá például a madárszerű ragadozó, illetve a hosszúnyakú dinoszauruszok gerince. Wintrich szerint eredményeik igazolják, az emlősök emlősök evolúciós rugalmassága meglehetősen korlátozott volt, egyúttal rávilágítanak arra is, hogy az emberi test anatómiai szempontból nem tökéletes, és hogy egy-egy betegségnek milyen ősi fejlődéstani története lehet.
Egy újratervezett fehérje segíthet a gerincvelő sérüléseinek és az agyvérzés következményeinek visszafordításában; így komoly áttörés jöhet az idegsejti regenerációban – jelentették friss eredményeikre hivatkozva a Torontói Műszaki Egyetem és Michigani Egyetem kutatói. „Az ilyen típusú idegkárosodás utáni gyógyulás egyik fő kihívása a glia seb és hegképződés kialakulása és annak kezelése” – közölte a tanulmány vezető szerzője, Molly Shoichet. Ugyan a folyamat rövidtávon megvédi a sérült idegsejteket a további sérülésektől, ám hosszú távon épp emiatt az adott sejtek nem lesznek képesek a regenerációra.
Két évtizede már felfedezték, hogy a kondroitin-szulfát-ABC enoláz elnevezésű enzim képes arra, hogy lebontani több, a hegesedésben résztvevő molekulát. A probléma az, hogy a Proteus vulgaris nevű baktérium által előállított fehérje nagyon hamar, 24 órán belül lebomlik az emberi szervezetben. A mostani kutatás során számítógépes tervezéssel – 37 aminosav kötés cseréjével – úgy sikerült módosítani az enzimen, hogy az immár hét napon át is képes életben maradni. A következő lépés az lesz, hogy az új fehérjét olyan körülmények között próbálják ki, mint korábban tették azt az eredeti változattal, hogy megnézzék, mennyivel lesz hatékonyabb az idegsejti regenerációban.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/35. számában jelent meg augusztus 28-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/35. számban? Itt megnézheti!
