Mit művel a klímaváltozás az emberi szervezettel?

Mit művel a klímaváltozás az emberi szervezettel?

Füstölgő gyárkémények Szófiában (Fotó: Yaroslav Boshnakov/Unsplash)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A háttérsugárzás betehet a kvantumszámítógépeknek. Kora keresztény graffitiket találtak egy római kori brit erődben. E heti tudományos lapszemle.

A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!

Scientific American

Mit művel a klímaváltozás az emberi szervezettel címmel írt cikket a tudományos hírportálon a George Washington University orvostudományi karának fül-orr-gégésze. Neelu Tummala szerint mivel a hő testünk minden részét érinti, ezért a folyamatosan emelkedő nyári hőmérséklet kimerüléséhez, hőgutához, szorongáshoz, alapjaiban a kognitív funkciók romlásához, sőt szív- és tüdőbetegségekhez, összességében idő előtti halálhoz vezethet. A növekvő szén-dioxid-szint növeli a növények által termelt pollen mennyiségét a fotoszintézis magasabb arányának következtében, ez pedig súlyosbíthatja az allergiás tüneteket.

A fosszilis üzemanyagok termelte légszennyezettség gyulladást és potenciálisan súlyosbodó asztmás tüneteket okozhat. A földi ózonszennyezés, amely melegebb időben még rosszabb, árthat az asztmában és más légúti megbetegedésekben szenvedőknek is. A klíma egészségügyi hatásait vizsgáló orvos szerint – aki cikkében, a levegőpolitika változására hivatkozva kicsit megtolta a demokrata kampányt az amerikai elnökválasztás előtt – az éghajlatválság aránytalan népegészségügyi válsághoz vezet, és ami még rosszabb, növeli a fenyegetettséget. Tummala szerint meg kell kezdeni a bolygó gyógyítását, hogy egymást is meggyógyíthassuk. Ezért is véli úgy, a klímaválság elleni küzdelem az egyik leghazafiasabb dolog, amit most megtehetünk.

Nature

A jövő egyik fontos informatikai irányának tartott, kvantummechanikai jelenségeket használó számítástechnikai megoldások működőképességének záloga, hogy a bit kvantummechanikai megfelelőjét, a qubitet mennyire tudják stabilan tartani. Az amerikai energiaügyi minisztérium és a Massachusettsi Műszaki Egyetem, az MIT fizikusainak új, több tudományágat átfogó kutatása szerint a természetes forrásból érkező, akár kis mennyiségű háttérsugárzás – például a kozmikus sugarak, vagy a betonépületek – instabillá tehetik a qubiteket, korlátozhatják a teljesítményüket. Mivel ma még nincsenek valódi kvantumszámítógépek, ezért a qubiteket még csak ezredmásodpercekig tudják stabilan tartani.

Az új kutatás szerint a terjedő részecskék ionizáló sugárzása megszakítja az egymással illeszkedő elektronpárokat, amelyek általában a szupravezetőben ellenállás nélkül vezetik az elektromos áramot, a szakemberek szerint ezért a kvantumszámítógépek hosszú távú teljesítményének garantálásához elengedhetetlen szükség lesz a sugárzás árnyékolására.

The Guardian

Hadrianus falánál került elő a legkorábbi keresztény graffiti címmel a brit lap arról ír, hogy nem mindennapi leletre bukkantak a katonai erődjéről és a korabeli, római kori katonák hétköznapjait megörökítő fatáblás feljegyzéseiről ismert Vindolandában egy V. századra keltezett templom falain belül. Egy nagyjából a mai gabonapelyhes tálka méretű, 14 darabra tört korabeli ólomkehelyre a korai keresztény ikonográfia szinte valamennyi jelképét felkarcolták. Keresztek, görög khí betű (X), angyalok, papfigura, hal, bálna és hajók jelennek meg az ábrázolások között, amely egyelőre párhuzam nélküli Nyugat-Európában.

A vindolandai régészeti parkot vezető Andrew Birley – a legendás hadtörténész, Eric Birley unokája – szerint már az jelentős felfedezés, hogy egy korai keresztény templomot találtak egy ókori római katonai erőd területén belül. A vindolandai katonai bázist még a 122-128 között emelt Hadrianus-fal előtt, valamikor 85 táján létesítették és egészen 370-ig használták erre a célra. „A kehely és a templom felfedezése segít abban, hogy feldolgozzuk, megértsük és elemezzük azt, hogy a helyszín és annak közössége miként élte túl Róma bukását, illetve, hogy a kereszténység közvetítésével – mint annak szellemi utódaként – hogyan kapcsolódott a korábbi világhoz” – mondta Birley. A kutatók szerint ráadásul a tárgyi leletekkel újra lehet értékelni a korban azonos, felépítésükben és feltehetően funkciójukban hasonló épületeket.

Az összeállítást készítette: Balogh Roland

Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/36. számában jelent meg szeptember 4-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/36. számban? Itt megnézheti!