HIRDETÉS
HIRDETÉS

A kínaiak szerint több vakcina is elkészül hamarosan, Európa azonban nem kér belőlük

Szerző: | 2020. szeptember 16., 06:00 | Külföld, Tudomány

Koronavírus elleni vakcina a Sinovac kínai cég standján a Nemzetközi Szolgáltatáskereskedelmi Vásáron (CIFTIS) Pekingben 2020. szeptember 5-én (Fotó: MTI/EPA/Vu Hong)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Nem mindenkit szükséges beoltani a koronavírus ellen Kínában, mert a kórokozó terjedését egyelőre ellenőrzés alatt tudják tartani országban– idézi a South China Morning Post című hongkongi lap a kínai betegségmegelőzési és járványvédelmi központot (CDC). Az utóbbi időben a hivatalos adatok szerint – már ha hihetünk nekik – napi tízes nagyságrendű volt az új esetek száma, és azokat is elsősorban külföldről hazaérkezők között találták. Mint legutóbb a dél-kínai Jünnan tartományban található Zsujli városában, ahol két fertőzött mianmari állampolgár miatt vesztegzár alá helyezték az egész települést. 

Gao Fu, a kínai CDC igazgatója szerint – aki már beadatta magának az egyik kísérleti anyagot – átfogó oltási programra akkor lenne szükség, ha valahol olyan tömeges megbetegedés ütné fel a fejét, mint februárban a közép-kínai Vuhanban. Jelenleg viszont pazarlás lenne mindenkit oltani – jelentette ki. Első körben inkább a fertőzésveszélynek leginkább kitett embereknek, például az egészségügyi dolgozóknak, a rendfenntartó erőknek, illetve a zsúfolt helyeken dolgozóknak kívánják beadni az oltóanyagot. 

Már több százezer embert oltottak be

Ellentmondásos számok keringenek arról, hogy a világon hány helyen dolgoznak a koronavírus elleni oltóanyagon. Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutató Központ virológiai kutatócsoportjának vezetője nemrég azt mondta, hogy százharminc koronavírus vakcinafejlesztési projekt zajlik jelenleg, és a 130 lehetséges vakcina közül körülbelül harminc van klinikai fázisban. A hongkongi portál szerint pedig mintegy 200 kutatócsoport dolgozik a Covid-19 elleni vakcinán. 

Egyes források hat, mások nyolc olyan fejlesztésről tudnak, amelyek már a klinikai tesztelés utolsó fázisában járnak, ezekből négyet kínai vállalatok fejlesztettek ki. (A harmadik fázisban nagyobb számú tesztalanyon vizsgálják a készítmény biztonságos alkalmazhatóságát, hatásosságát és az esetleges mellékhatásokat.) Az oltóanyag-jelöltek elfogadásáról csak azután dönthetnének az egyes országok egészségügyi hatóságai, ha a cégek sikeres harmadik fázisú tesztelésről számolnak be, de Kína – noha az utolsó szakasz még hátravan – már engedélyezte sürgősségi felhasználásukat a magas kockázatú csoportokba tartozók esetében. Így a China National Biotec Group (CNBG) két szerét és a Sinovac CoronaVac nevű készítményét is jóváhagyták civil alkalmazásra. 

A CNBG először saját alkalmazottai körében próbálta ki vakcináit, és bejelentette: megállapodást írt alá a Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalattal arról, hogy oltóanyaggal látja el a dolgozóit. Az egyik szer 3. szakaszban történő vizsgálatában jelenleg Szerbia és Pakisztán vesz részt. A tesztelésbe összesen 10 országból 50 ezer embert szeretne bevonni a biotech cég.

A Sinovac CoronaVac nevű készítményét is már tömegesen alkalmazzák, a cég bejelentése szerint saját dolgozóit és családtagjaikat – csaknem háromezer embert – oltották be vele. Emellett Indonéziában és Brazíliában fogják tesztelni, és a legfrissebb tájékoztatás szerint további két országban kaptak engedélyt a 3. fázis típusú vizsgálatok lefolytatására. 

Mellékhatások nélkül?

A negyedik vakcina a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg tudósai segítségével fejlesztett koronavírus-oltás, az Ad5-nCoV, amely augusztusban elsőként kapott szabadalmat a kínai szellemi tulajdon hivatalától. A gyártó a CanSino Biologics nevű cég, és vakcinájuk korlátozott használatára a katonaság kapott engedélyt. A szert állítólag a járvány által súlyosan érintett országokban békefenntartó tevékenységet folytató kínai katonáknak adták be. 

A Nature lapcsaládba tartozó Nature Research külön cikkben foglalkozik a kínai katonai fejlesztéssel. Mint írja, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg 2015 óta kezdett egyre több, korábban civil területen dolgozó tudós, szakember toborzásába, hogy modernizálja a katonaságot. A koronavírus-járvány megmutatta, hogy az orvosi, biológiai kutatás terén valóban komoly tudást sikerült felhalmozni, a segítségükkel fejlesztett koronavírus-vakcina szabadalmi elsősége is ezt bizonyítja. Az Ad5-nCoV a közönséges nátha kórokozóját, az adenovírust tartalmazza legyengített formában. Az eddigi vizsgálatok szerint a kísérleti oltóanyag minden dózisa bizonyos szintű immunválaszt váltott ki, és a résztvevők minden dózisban jól tolerálták a vakcinát. 

A Caixin kínai híroldal arról számolt be, hogy a fentieken felül több állami kézben lévő kínai vállalat is alkalmazza a kísérleti szereket alkalmazottai körében. Az SCMP hongkongi portál becslése szerint összesen már több százezer kínait oltottak be a különböző oltóanyagokkal, és Peking állítása szerint eddig nem tapasztaltak komoly mellékhatást. 

Noha etikai és biztonsági okokból is sokan aggódnak a kínaiak túlzott gyorsasága miatt, Pekinget szemlátomást jobban érdekli a dicsőség és az üzleti haszon, ami akkor járna, ha valamelyik kínai vakcina lenne az első, amelyet más országok is széleskörű használatra hagynak jóvá. Európában azonban már szinte biztos, hogy nem lesznek befutók a kínai vakcinák. Az Európai Bizottság a brit-svéd AstraZeneca, a francia-brit Sanofi-GSK, az amerikai Johnson & Johnson, a német CureVac, az amerikai Moderna és a német-amerikai BioNTech-Pfizer vállalatokkal állapodott meg oltóanyag beszerzéséről.  

Persze a védőoltásért folyó verseny amúgy is mindennek mondható, csak nem tisztának: bekapcsolódtak már a különféle hekkerek, békeidőben nem volt olyan élénk a kémkedés, mint most, a járvány idején. Az amerikai hírszerzés az utóbbi hónapokban fokozott aktivitásra figyelt fel e téren, többek közt kínaiak kémkednek az amerikai koronavírus-kutatások és egészségügyi központok után, de nemcsak adatokat keresnek, hanem megkísérlik behálózni a kutatókat is. A hatóságok közvetlen behatolás nyomát fedezték fel a Gilead Sciences, a Novavax és a Moderna cégeknél is. Európában inkább az orosz kémek támadnak, célpontjuk a brit Oxfordi Egyetem és gyógyszeripari partnere, az AstraZeneca, de állítólag nem jutottak fontos és érzékeny adatokhoz – írja az Euronews.

Mindenhol erős a politikai nyomás

Eközben az oroszok a világ első késznek mondott oltóanyagának kiáltották ki az általuk fejlesztett Szputynik V-t már akkor, amikor még a kiscsoportos tesztszámot sem érték el. Csak a múlt héten kezdődött el a klinikai tesztelés harmadik szakasza, amelyben mintegy 40 ezer önkéntes vesz részt. Az oltóanyag biztonságosságát, immunogenitását és hatékonyságát vizsgáló tesztelési szakasz 180 napig tart, de nem kizárt, hogy egy további félévvel meghosszabbítják. A Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet által kifejlesztett Szputnyik V kétkomponensű: a két oltás beadása között 21 napnak kell eltelnie. Ettől függetlenül a tudományos közösségeknek fenntartásaik vannak vele kapcsolatban, épp a sietség miatt.

Egyébként is egyre több aggály merül fel, hogy az oltóanyag gyorsabb kifejlesztése érdekében politikai nyomásra a biztonsági szabványok esetleg csorbát szenvedhetnek, és ez nemcsak Oroszországra vagy Kínára, hanem például az Egyesült Államokra is igaz. Donald Trump elnök ugyancsak sürgeti a szabályozó hatóságokat, hogy még a novemberi  elnökválasztás előtt engedélyezzenek egy vakcinát. 

Ennek tudható be vagy sem, de a napokban előállt a BioNTech-Pfizer duó és októberre ígért vakcinát. Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója szerint az RNS-alapú oltóanyaggal folytatott kísérletek sikeresek, ezeket most a sérülékenynek mondott – tehát idősekből vagy krónikus betegséggel küszködőkből álló – csoportokra is kiterjesztik, és az eddigi 30 ezer ember helyett 44 ezer emberen végeznek majd kísérleteket. Ugyanakkor az amerikaiak csaknem kétharmada – 62 százaléka – aggódik amiatt, hogy az Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal (FDA) túl gyorsan engedélyezi majd a vakcinát, anélkül, hogy az bizonyítottan hatékony és biztonságos lenne. 

Ami az oxfordi oltóanyagot illeti, amelyből Magyarország is rendelt, az AstraZeneca a múlt héten felfüggesztette a tesztelést, mert az egyik kísérleti alany ritka és súlyos gyulladásos gerincbetegség tüneteit mutatta. Azóta újraindult a program, és az Oxfordi Egyetem tájékoztatása szerint eddig világszerte 18 ezer résztvevő kapott a vakcinából.

Megy tehát a tülekedés és sokszor a ködösítés is az egyes védőoltások körül, de Margaret Harris, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik szóvivője lehűtötte a várakozásokat: a WHO 2021 második felénél korábban nem számít a koronavírus elleni széles körű védőoltásra. 

Címkék: AstraZeneca, CanSino, CNBG, koronavírus, oltás, Sanofi, vakcina, WHO


HIRDETÉS

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest