HIRDETÉS
HIRDETÉS

A járvány elleni védekezés jó része csak „higiéniai színház”, többet árt, mint használ

Szerző: | 2020. október 17., 12:15 | Belföld, Külföld, Tudomány

A koronavírus-járvány elleni védekezésképpen fertőtlenítenek egy bukaresti utcát védőruhás városi alkalmazottak 2020. április 6-án (Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A koronavírus-járvány elleni védekezésnek felettébb látványos eszközei vannak: az iskolai lázmérés, a plexifalak mögé ültetett eladók és ügyintézők, vagy amikor a vegyvédelmi öltözékbe bújt takarítók magasnyomású gépekkel fertőtlenítik a felületeket. Ezek azonban több szakértő szerint is csupán vizuális élményt jelentenek, a fertőzés terjedésének megakadályozására nem feltétlenül alkalmasak. Csak „higiéniai színház”, ahogy a The Atlantic magazin júliusban elnevezte a látványos, ám kevéssé hasznos sőt, a hamis biztonságérzet miatt inkább káros védekezési tevékenységeket.

Nem arról van szó természetesen, hogy a fertőtlenítés teljesen felesleges, nem mindegy azonban, hogy mit és hogyan tisztítunk meg. – Sok New York-i szálloda és étterem reklámozza magát a vírus elleni védekezésével, a legtöbben azonban szem elől tévesztik a lényeget, hogy miként kaphatja el valaki a betegséget – fogalmazott az Insider magazinnak Syra Madad, a New York-i közegészségügyi rendszer kórokozó-részlegének vezetője, aki szerint ez a higiéniai színjáték a vírus felbukkanásával egy időben jelent meg.

Miryam Wahrman mikrobiológus a cikkben hozzátette, elsősorban a kilincsekre, és azon felületekre érdemes koncentrálni, amelyeket az emberek megérinthetnek, de a szőnyeg mélytisztításának nincs sok értelme, hiszen „senki sem térdel le, hogy a padlót nyalogassa”. Éppen ezért szerinte a pincétől a padlásig fertőtleníteni a tereket, pénz- és időpazarlás. Arról nem is beszélve, hogy nincs olyan fertőtlenítő szer, amely hosszan védelmet biztosítana, különösen egy emberekkel zsúfolt térben – tette hozzá. Az éjszaka sterilre takarított iroda egészen addig a pillanatig lesz tökéletesen biztonságos, amíg az első ember be nem teszi a lábát (és a kezét) a helyiségbe.

Az árusok elõtt lévõ plexit fertõtleníti a NYÍRVV Nonprofit Kft. munkatársa a nyíregyházi Búza téri Piaccsarnokban 2020. március 31-én (Fotó: MTI/Balázs Attila)
Az árusok elõtt lévõ plexit fertõtleníti a NYÍRVV Nonprofit Kft. munkatársa a nyíregyházi Búza téri Piaccsarnokban 2020. március 31-én (Fotó: MTI/Balázs Attila)

Itthon a demonstratív fertőtlenítést elsősorban az idősotthonok esetében láttuk, különös tekintettel a Pesti úti intézményre, amelyet a kormány kommunikációs gépezete a Karácsony Gergely főpolgármester elleni küzdelem egyik legfontosabb eszközeként emelt ki újra és újra. Bár az ország számos szociális intézményben felbukkant a vírus, szinte kizárólag a Pesti útról hallhattunk híreket, a rendőrség nyomozást indított az ügyben, Budapest Főváros Kormányhivatala augusztus elején rendkívüli vizsgálatot rendelt el, a katonaság pedig többször kivonult, hogy látványos akció keretében fertőtlenítsék a területet.

Legalább ennyire feleslegesnek és pazarlónak tartja a lap az itthon is jól ismert hőmérőzést. Anthony Fauci, az amerikai járványügy legfőbb, és Donald Trump elnök által legtöbbet támadott szakértője már korábban felhívta rá a figyelmet, hogy a lázmérés pontatlan és megbízhatatlan eszköze a fertőzöttek kiszűrésének. És ugyanezt mondta Jakab Ferenc, virológus, a kormány által létrehozott koronavírus-kutatócsoport vezetője is október elején. – Sem szakmailag, sem járványügyileg nincs semmi értelme, irreleváns döntés – fogalmazott a szakember a 444 szerint egy online konferencián. Sok egyéb mellett azért sem feltétlenül hatékony az eszköz, mert, ahogy az szinte a járvány kezdete óta egyértelmű, nagyon sok ember egyáltalán nem produkál tüneteket, mégis terjeszti a fertőzést.

Plexifalak az amerikai alelnökjelölti vitán. (Fotó: Fox News)

A vírus átadásának legegyszerűbb módja a személyes érintkezés. Ennek megakadályozására találták ki, hogy plexifalakkal állják útját a kórokozónak. Ez a megoldás azonban nem számol azzal a ténnyel, hogy az aeroszolos terjedés miatt a vírus könnyedén meg is kerülheti az akadályokat. Kutatók már júliusban arra figyelmeztettek, hogy a kórokozó a levegőben terjedve komoly távolságokat is képes megtenni. – Korábban a WHO a légzőszervekből a szabadba jutó nagyobb nyálcseppeket jelölte meg a fertőzés forrásaként.

Ezek a cseppek köhögéssel, tüsszentéssel, vagy beszéd során kerülnek a különféle felületekre, ahonnan az érintés után a kézen jutnak be az újabb emberi szervezetbe. Ezzel szemben az aeroszolos terjedéssel az egészen apró – 5 mikronnál kisebb – cseppecskék hosszú ideig a levegőben maradnak, és lényegesen egyszerűbben találják meg a megfertőzni kívánt alanyt – fejtette ki a Magyar Hangnak augusztusban Kemenesi Gábor virológus.

Nem a plexifalak, hanem a megfelelő szellőztetés és levegőkeringetés óvhatja meg a zárt térben tartózkodókat a fertőzéstől – állítják a szakértők. Hiába azonban a legbiztonságosabb légkondicionálás, ha nem tartjuk a megfelelő távolságot. – A járvány valódi motorjára kell koncentrálnunk, vagyis az aeroszolos és a nyállal való terjedésre – mondta az Insidernek Syra Madad. – A megfelelő légmozgás biztosítása mellett a távolságtartás a legfőbb eszközeink a járvány megállítására – fogalmazott. Hozzátette, mivel a kültéri tevékenység jelentősen csökkenti a fertőzés kockázatát, ezért a zárt terek elhagyása is hatékony stratégia lehet. Az évszakból adódó nehézségekről a cikk nem tett említést.

Védőfelszerelést viselő nővér megméri egy érkező testhőmérsékletét a koronavírus-járvány idején a Honvédkórházban (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Védőfelszerelést viselő nővér megméri egy érkező testhőmérsékletét a koronavírus-járvány idején a Honvédkórházban (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

És végül: a maszk. Talán ez a járvány elleni védekezés leghatékonyabb, és egyben legproblémásabb eszköze. Bár eleinte hiányzott a szakmai konszenzus a kérdésben, de a szakemberek immár hónapok óta ismételgetik, hogy legfontosabb védőfelszerelés az orrot és a szájat is elfedő maszk. A második hullámban több ország ismét kötelezővé tette a maszkviselést, itthon bizonyos zárt terekben, és a tömegközlekedésen kell feltennünk – ellenkező esetben komoly büntetésre számíthatunk –, Szlovákiában és Szlovéniában például a szabadban is hordani kell.

Egy reprezentatív felmérés szerint, itthon lazult ugyan a fegyelem, az emberek nagy része mégis betartja a járvány megfékezése érdekében hozott szabályozásokat. Ez persze aligha nyugtatta meg magukat vírusszkeptikusként definiálókat a maszk használatáról. A mások mellett a kamupártjáról elhíresült Gődény György vezette mozgalom tüntetést is szervezett, hogy megvédjék a szabadságukat, amelyet véleményük szerint a maszk veszélyeztet. Ez nem bátortalanította el ugyanakkor a a világ egyik legelismertebb orvosi szaklapja, a New England Journal of Medicine hasábjain megjelent kutatókat abban, hogy kijelentsék: a maszk hatékony védekezési eszköz.

Címkék: aeroszol, koronavírus, koronavírus-járvány, légkondicionálás, maszk, távolságtartás, védekezés


HIRDETÉS
Mini Svájc lett Kóspallag?

Mini Svájc lett Kóspallag?

„Úgy éreztem egy ideig, hogy források és a mozgástér hiánya miatt nem fogom tudni kiélni a kreativitásomat. Aztán átállítottam magam: ráálltam a társadalmi munka, a közösség erejére.”

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest