Képesek-e utazni és fertőzni a koronavírusok a szálló por részecskéin? Úgy tűnik, igen, sőt, így nagyobb távolságot tehetnek meg, és hatékonyabban fertőzhetnek. A hosszú távú légszennyezettség minimális növekedése is 11 százalékkal dobja meg a COVID-19 halálozási rátáját az Egyesült Államokban – állapítja meg egy amerikai tanulmány, amely a Science Advances magazinban jelent meg, és amelyet a The Guardian brit lap ismertet.
A kutatás egy áprilisi tanulmányon alapszik, amely mostanra már átesett a független ellenőrzésen, és újabb adatokat vettek figyelembe, valamint finomítottak a módszeren. Az eredeti tanulmányt is – amely az elsők között hozta összefüggésbe a légszennyezettség mértékét a koronavírus-fertőzések súlyosságával – a Harvard Közegészségügyi Iskolájának kutatói készítették, és abban kimutatták, hogy ha a fűtésből, közlekedésből és egyéb emberi tevékenységből származó rendkívül apró, egészségkárosító részecskék koncentrációja egy köbméterben tartósan csak egy mikrogrammal is magasabb lett, az 15 százalékkal dobta meg a koronavírus halálozási rátát.
Az újabb tanulmány június 18-ig 116 747 koronavírusban elhunyt esetét vette alapul, több mint 20 tényezőt vett figyelembe, és ugyancsak annak hatását vizsgálta, hogyan hat a Covid-19 betegségre az apró, egészségkárosító részecskék növekvő koncentrációja. Az új eredmények alapján módosították a 15 százalékot 11 százalékra.
A tudósok zöme eddig is azon a véleményen volt, ha hosszabb távon ki vagyunk téve a rossz levegőnek, akkor a szív- és tüdőbetegségek kockázata nagyobb, ami súlyosbítja a koronavírus hatását. A harvardi tanulmány vezetője, Francesca Dominici professzor szerint az új eredmények is elég egyértelműek, és mindent meg kellene tenni a légszennyezettség csökkentéséért. – Megdöbbentő, hogy a légszennyezettségben mutatkozó egészen kicsi eltérés is mennyire hozzájárulhat a fertőzések számának növekedéséhez – ezt már Mark Miller, az Edinburgh-i Egyetem szakértője mondta. Bár a tanulmány az USA-ban készült, valószínűleg a világon máshol is ugyanilyen összefüggés állapítható meg – tette hozzá.
Nemrég a Cardiovascular Research tudományos folyóiratban publikálták egy nemzetközi kutatócsoport tanulmányát, amely hasonló eredményre jutott. Eszerint a légszennyezés hosszú távon 15 százalékkal növelheti a koronavírus-fertőzés okozta halálozás kockázatát. A kutatócsoport néhány országra becslést is adott: a hosszú távú légszennyezésnek való kitettség Csehországban 29, Kínában 27, Németországban 26, Svájcban 22, Belgiumban 21, Hollandiában 19, Franciaországban 18, Olaszországban 15, az Egyesült Királyságban 14, Brazíliában 12, Portugáliában 11, Spanyolországban 9, Izraelben 6, Ausztráliában 3 és Új-Zélandon egy százalékkal járult hozzá a Covid-19-halálozásokhoz.
A szakemberek az amerikai és kínai közegészségügyi adatbázisok alapján elemezték a légszennyezéssel kapcsolatos betegségeket valamint a Covid-19 és a szintén koronavírus okozta SARS-betegség adatait. Ezeket vetették össze a szállópor-szennyezés műholdas adataival és a földi mérőállomások légszennyezési adataival, hogy megállapíthassák a kockázatot.
E két kutatás is jelzi, hogy a légszennyezés fontos társtényező a Covid-19 betegség súlyosbodásában. A jelenleg rendelkezésre álló adatok erős korrelációt mutatnak a két jelenség között, de még további kutatások szükségesek az egyértelmű ok-okozati viszony megállapításához. Így is elég erős bizonyíték van arra, hogy a légszennyezettség mértéke kulcsfontosságú lehet a járvány kezelésében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint amúgy is világszerte évi 7 millió haláleset köthető a rossz levegőhöz.
Idehaza még tavasszal a Levegő Munkacsoport hívta fel a figyelmet arra, hogy a légszennyező részecskék felületén a vírusok megtapadnak, és ott még órákig fertőzőek maradnak, így ha romlik a levegő minősége, az kedvez a koronavírus terjedésének. Különösen időszerű a kérdés a fűtési szezon elindulásával: az Országos Meteorológiai Szolgálat arról számolt be, hogy a múlt héten már újra növekedésnek indult, majd magas szintűvé vált az aeroszolszennyezettség Budapesten.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) térképén pedig november 3-án Budapest mellett Százhalombatta, Tatabánya, Várpalota, Pécs és Sajószentpéter levegőjét is kifogásoltnak minősítették a magas szállópor-koncentráció miatt. Kérdés mennyire rontja majd a levegőt az Orbán Viktor által kedden bejelentett ingyenes parkolás. A tavaszi lezáráskor is volt ilyen intézkedés, és az ingyen parkolás ellen már akkor is tiltakozott a civil szervezet, levelet is küldtek a miniszterelnöknek, amelyben az intézkedés eltörlését kérték.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke akkoriban elmondta, mielőbb meg kellene szüntetni az ingyenes parkolás lehetőségét a fővárosban, mert annak hatására jelentősen nő a környezetszennyezés, ami elősegíti a járvány terjedését. A levegő minőségének javításához jelentősen csökkenteni kellene a belvárosba irányuló autóforgalmat, hatékonyan kell fellépni a hulladékégetés ellen, és kompenzálással együtt meg kell tiltani a lignittel való fűtést, illetve szigetelni kell az épületeket. Lukács a mostani intézkedés kapcsán a thevip.hu-nak úgy fogalmazott, még nagyobb káosz alakul majd ki. Nő a levegő- és zajszennyezés is, egyrészt a többletforgalom miatt, másrészt amiatt, hogy keresés közben a járművezetők folyamatosan lassítanak, gyorsítanak.
