A koronavírus-járvány kezdete óta rejtély, hogy a gyerekek miért védettebbek, mint a felnőttek a SARS-CoV-2 vírussal szemben. Ez a jelenség mindmáig megfigyelhető. Az operatív törzs tegnapi sajtótájékoztatóján Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár elmondta, hogy a koronavírus-fertőzötteknek mindössze 4 százaléka származik a 0-14 éves korosztályból, holott a részarányuk a teljes népességben 15 százalék. A fertőzött gyerekek ráadásul könnyebben átvészelik a betegséget, nagyon ritkán kerülnek kórházba, és szerencsére szinte egyikük sem hal meg.
Életbe vágó lenne tudni, hogy mi védi meg a gyerekeket. Azt már tavasszal is felvetették sokan, hogy talán az óvodai-iskolai közösségben szerzett gyakori megfázásos fertőzések okozhatják ezt, amelyeket gyakran koronavírusok okoznak. Az emberek között legalább négyféle koronavírus fertőz már évezredek óta, de ezek a kínai koronavírussal szemben csak egyszerű náthát okoznak, ami meg se kottyan a gyerekeknek. Talán bizonyos keresztimmunitás jön létre ezáltal a CARS-CoV-2-vel szemben is.
Ez azonban még ma is csak hipotézis. Ugyanakkor – egy most publikált Science-cikk nyomán – immár tényekkel egyre erősebben alátámasztott hipotézis. A londoni Francis Crick Kutatóintézet munkatársai valóban amellett érvelnek tanulmányukban, hogy a gyerekek, noha az új vírus a nagy többségüket sohasem fertőzte még meg, mégis rendelkeznek olyan antitestekkel, amelyek bizonyos (és a gyakorlat azt mutatja, hogy egészen nagy) mértékben védik őket.
Minden ötödik megfázást koronavírus okoz, és a gyerekek sokkal gyakrabban náthások, mint a felnőttek, mivel az óvodában, iskolában sok órát töltenek a kortársaik közvetlen közelében, ahol minden esélyük megvan újra és újra megfertőződni. A tanulmány vezető szerzője, George Kassiotis, a Crick Intézet Retrovirális Immunológia Laboratóriumának vezetője szerint az ilyen koronavírus-elleni antitestek a felnőttek csupán 5 százalékában vannak jelen, a gyerekeknél ez az arány azonban 43 százalék – írja a New York Times. Ez egyértelműen azt valószínűsíti, hogy valóban ezek az ellenanyagok játszhatnak szerepet a gyerekek nagyobb védettségében.
A kézfertőtlenítő működését mutatja meg egy szájmaszkos tanulónak egy egészségügyi dolgozó a bukaresti George Enescu zeneiskolában az első tanítási napon, 2020. szeptember 14-én (Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement)
A laboratóriumi vizsgálatok során úgy találták, hogy a más koronavírusok ellen termelt ellenanyagok is blokkolhatják (bizonyos mértékig) az új vírust. A most publikált kutatás még tavasszal indult, azzal a céllal, hogy az akkor elérhetőnél sokkal érzékenyebb antitestteszteket fejlesszenek ki. A teszt érzékenységének ellenőrzéséhez több száz vérmintát elemeztek, amelyeket a járvány kezdete előtt vettek le 300 felnőttől és 48 gyerektől. Ezeket vetették össze majdnem 200, igazoltan koronavírusos embertől levett mintával.
Eredetileg úgy tervezték, hogy a járvány előtti vérminták lesznek a kontrollcsoport, mert azt feltételezték, hogy azok nem tartalmaznak ellenanyagokat az új vírus ellen. Pedig de. Úgy találták, hogy sok gyerek és néhány felnőtt rendelkezik egy bizonyos ellenanyaggal, amely képes felismerni és hozzákötődni a koronavírus tüskefehérjéihez, ezáltal megakadályozzák, hogy a vírus belépjen a sejtbe.
Ez azért lehetséges, mert kiderült, bár az új koronavírus tüskefehérjéinek csúcsa egyedi, de az alapjuk nem. Az ugyanolyan, mint több más, az emberi immunrendszer számára ismerős koronavírusokban, így az azok ellen készített ellenanyag itt is hatékony, és meggátolja a fertőzést. Most azt tervezik, hogy kiterjesztik a vizsgálatot, és már több ezer gyereket és felnőttet fognak tesztelni, hogy rendelkeznek-e a kérdéses antitesttel.
Míg a felnőttek általában egyszer vagy kétszer fáznak meg évente (a betegségnek valójában nem sok köze van a hideghez, ez egy vírusfertőzés, de rajta maradt a név), addig a gyerekek simán lehetnek fertőzöttek tucatnyiszor is. Tehát szinte folyamatosan, ami miatt a vérükben gyakorlatilag mindig nagy mennyiségű koronavírus-elleni antitest található. A felnőttekben sokkal kevesebb antitest van, bár egy részük elraktároz olyan memóriasejteket, amelyek a vírusfertőzés esetén gyorsan specifikus ellenanyagot képesek termelni.
Ez lehet a magyarázata annak, hogy miért van sok tünetmentes, illetve enyhe tüneteket produkáló fertőzött, akik gyorsan meg is gyógyulnak. Viszont a korábbi fertőzések esetleges védőhatása biztosan nem tart örökké. A vérben keringő ellenanyagok a fertőzés elmúltával lassan eltűnnek, és a memóriasejtek sem feltétlenül biztosítanak hosszú távú védelmet. Ahogy évente újra lehet fertőződni a sima megfázástól is, úgy feltételezhető, hogy a Covid-19 elleni védettség sem lesz örök érvényű. Igaz ez valószínűleg az oltásra is.
