Jakab Ferenc szerint jobban kellene bíznunk a vakcinákban

Jakab Ferenc szerint jobban kellene bíznunk a vakcinákban

Fotó: Unsplash/Markus Winkler

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A védőoltásoknak lesz köszönhető, ha visszatérünk a normalitásba, a háborút nem a lélegeztetőgépek és a kórházi ágyak fogják megnyerni, hanem a vakcináció – mondta el egy csütörtöki, a Facebookon közvetített eseményen Constatin Tamás, gyermekreumatológus, gyermekorvos. Úgy gondolja, néhány hónap múlva eljöhet az az idő, amikor csak besétálunk a patikába és kiválasztjuk a koronavírus-vakcinát, amit szeretnénk.

Egy kutatás szerint a hazai lakosság jelentős része, mintegy 50 százaléka nem kérné a koronavírus elleni védőoltást. Miközben a globális felmérés szerint az emberek 60 százaléka oltáspárti, addig itthon mindössze 17 százalék és a bizonytalanok a populáció harmadát teszi ki. A „vakcinaaggódók” megjelenésére figyelmeztet Constatin Tamás, szerinte ők felelősen gondolkodó emberek, akik – részben az elmúlt hónapok bizonytalanságának köszönhetően – aggódnak amiatt, hogyan fognak működni a vakcinák, mi garantálja a biztonságosságukat – írja összefoglalójában a Portfolió.hu.

Jakab Ferenc, a pécsi virológuscsoport vezetője szerint nem szabad felülni az álhíreknek, és bízzon a vakcinákban, majd bemutatta a mai vakcinákat: ezek két nagy csoportra oszthatók, az egyik a hagyományos, régi vakcinafejlesztés, amely inaktivált, legyengített vírusokat alkalmaz. A másik csoport molekuláris biológiai módszereken, mechanizmusokon alapul.

Inaktivált, elölt vírusokkal dolgozik több kínai vakcinafejlesztő, szerinte ezek nem a legjobb hatékonyságúak, csak 70 százalék körüliek.

A modern molekuláris technológiák közül az egyik az úgynevezett fehérjevakcina, Ilyen például a Novavax. 

A vírusvektorvakcinánál kiválasztanak egy vírust, amelynek genetikai állományába beépítik azt a fehérjét kódoló genetikai állományt, amely az idegen vírus felszínén meg fog jelenni. Ha beadjuk, akkor ugyanúgy generálja az immunválaszt, de betegséget nem idéz elő. Ezzel dolgozik az AstraZeneca és az Oxford Egyetem közös vakcinája, az orosz vakcina, az egyik kínai oltóanyag és a Johnson & Johnson.

A nukleinsav alapú RNS-vakcinák a legújabbak, ez egy üzenetet juttat a sejtbe, amely azt a proteint kódolja, annak az előállítását kéri a sejttől, ami immunválaszt ad és ez lesz az, ami riaszt, ami immunitást ad a jövőben. – Ez hasonló ahhoz, mint amikor felépítünk egy házat és utólag szereljük be a riasztót – mondta el Constantin Tamás. Az RNS vakcina olcsón előállítható, hatékony és gyorsan kiváltja az immunválaszt. Ilyen a Pfizer és a Moderna vakcinája, utóbbi előnye, hogy 12 órán át képes szobahőmérsékleten elállni.

A teljes vakcina-gyorstalpalót ezen a linken lehet megnézni:

https://www.facebook.com/307610053123687/videos/819682055492881