Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP

Rossz hír jött az oxfordi vakcináról: hibáztak a készítmény tesztjei során

Szerző: | 2020. november 26., 18:05 | Tudomány

A 2020. szeptember 9-én közreadott képen az AstraZeneca brit székhelyű gyógyszergyártó vállalat székháza Sydney-ben 2020. augusztus 19-én. A Stat News amerikai egészségügyi hírpotál szerint egy ritka és súlyos gyulladásos gerincbetegség tüneteit mutatta az a nő az Egyesült Királyságban, aki miatt az AstraZeneca brit-svéd tulajdonban lévő gyógyszergyár korábban felfüggesztette koronavírus elleni vakcinájának tesztelését. MTI/AAP/Dan Himbrechts

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem elismerte, hogy adagolási hibát követtek el koronvírus-vakcinájuk tesztelése során, ami az egészségügyi szakértők egy részében kétségeket ébreszt az iránt, hogy mennyire megbízható a készítmény – derül ki a Business Insider cikkéből, amelyet a Napi.hu ismertet.

HIRDETÉS - AIP

A hiba csak azután derült ki, hogy a gyógyszergyártó zavaros tartalmú közleményt adott ki a tesztek eredményéről. Ebben az állt, hogy az oltásuk átlagosan 70 százalékos hatékonyságú, ami úgy jön ki, hogy azoknál a tesztalanyoknál, akik a kétdózisú oltásból két teljes dózisú szúrást kaptak 62 százalékban biztos védelem alakult ki, míg azoknál, akiknél az első szúrás csak fél dózist tartalmazott 90 százalékos eredményt értek el. 

A baj csak az, hogy a britek részvételével folyó teszteken az alanyok egy részének véletlenül adtak be fél dózist, ez gyártási hibának bizonyult. Az AstraZeneca közleményéből kiderült, hogy a fél dózist 2800 tesztelőnek adták be, miközben 8900-an teljes kezelést kaptak. Az is kiderült, hogy azok a tesztalanyok, akik fél dózist kaptak az első szúrásra, jellemzően nem voltak idősebbek 55 évesnél. Mivel a fiatalabbak immunrendszere jobban reagál az oltásokra, ez magyarázhatja, miért bizonyult hatékonynak a vakcina kisebb dózissal is, viszont kutatás-módszertani szempontból igencsak problémás a dolog.

Ugyancsak gondot jelenthet az, hogy az oltóanyagot Nagy-Britanniában és Brazíliában is tesztelik, a két országban pedig nem ugyanolyan placebóval oltották be a teszt résztvevőit.

A módszertant mindenképpen újra át kell nézni, és újraszámolni a hatékonyságot is, így ugyanis egyelőre csak a 62 százalékos hatékonyság a biztos. Igaz, ez is még az Egészségügyi Világszervezet által megszabott 50 százalékos határérték felett van.

Mint ismert, hazánk 6,5 millió darabot kötött le az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcinájából. Mivel két adagot kell beadni, ez összesen 3,27 millió ember számára biztosíthat védelmet. A vakcina-versenyfutásban egyébként a Pfizer/BioNTech oltóanyaga áll a legjobban, túl van a harmadik tesztfázison és már december 10-én engedélyeztetheti az amerikai hatóság. Az EU 300 millió adagot rendelt a Pfizer vakcinájából, amelynek alkalmazásánál gondot okoz, hogy extrém hideg hőmérséklete, mínusz 70 fokon kell szállítani és tárolni.

Címkék: AstraZeneca, koronavírus, Pfizer, vakcina


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet, meg minden

#034 Morcsányi Géza – Majdnem takarásban

#034 Morcsányi Géza – Majdnem takarásban

Testről és lélekről a rivalda innenső és túlsó oldalán.

Pin It on Pinterest