Egyre több a többször fertőződött koronavírus beteg, a híres Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatórium menthetetlen, végleg bezárják. E heti tudományos lapszemlénk.
Néhány héttel ezelőtt írtuk, hogy megsérült a híres Arecibo Obszervatórium Puerto Ricóban. Az ikonikus, hatalmas fekvő tányérjáról könnyen felismerhető rádiótávcső számos filmben szerepelt már, és akkor szakadt be, amikor két drótkötél elszakadt, és ostorként csapódtak a tányérba. Akkor az obszervatóriumot üzemeltető Közép-floridai Egyetem csillagászai abban reménykedtek, hogy a rádióteleszkóp javítható.
Nos, ez sajnos hiú reménynek bizonyult: néhány napja bejelentették, hogy a sérülések végzetesek, ezért az Arecibo Obszervatóriumot végérvényesen bezárják. A szerkezet az összeomlás határán áll, életveszélyes a rajta való munka. Pedig 57 éves története során már sok hurrikánt és földrengést túlélt, de itt a vége. A fenntartók szeretnék tudománytörténeti emlékként megőrizni, ami megmaradt az obszervatóriumból, így a vizsgálati berendezéseket és a látogatóközpontot, de a parabola várható teljes összeroskadása ezeket is veszélyezteti. Az obszervatóriumot a hatvanas évek óta alapvetően távoli égitestek megfigyelésére használták, de a földönkívüli intelligens civilizációk rádiójeleit is keresték vele (sikertelenül).
Indul Kína eddigi legambiciózusabb holdmissziója: a Chang’e 5 szonda kőzetmintákat fog visszahozni a földre, ha minden a terveknek megfelelően alakul. 1976 óta nem hozott haza az emberiség semmit a Holdról. A szondát a világűrbe juttató Hosszú Menetelés 5 rakétát a múlt kedden vontatták a Hainan szigetén lévő kilövőplatformra.
A kínai űrügynökség nem hozta nyilvánosságra a tervezett fellövés pontos dátumát (az emberes űrrepülésekről is hajlamosak azután beszámolni, hogy sikeresen befejeződtek), de azt ígérték, hogy az indítás november végén lesz. A szonda össztömege 8,2 tonna, és valószínűleg (megint csak nem árulták el ezt sem) négy modulból áll. Ezek közül kettő Hold-körüli pályán kering majd, kettő pedig leszáll a felszínre. Egyikük egy robotkar segítségével lefúr a talajba, és két méter mélyről hoz fel mintegy két kilónyi kőzetmintát, amit betölt a másik egységbe. Az felszáll a Holdról, csatlakozik a két keringő modulhoz, és így hárman indulnak vissza a Földre. Az egész küldetés nagyjából három hétig tart majd.
Egyre több az olyan Covid-beteg, akik bizonyítottan kétszer kapták el a fertőzést, viszont a számuk még mindig eltörpül az összes fertőzötthöz képest. Mindebből arra következtethetünk, hogy a betegségen való átesés biztosan nem nyújt élethosszig tartó védelmet (de miért is nyújtana, hiszen a hasonló koronavírusok okozta megfázást is újra és újra el lehet kapni).
Ahhoz, hogy bizonyossá váljon, hogy valaki kétszer fertőződött meg (és nem csak az első fertőzés újult ki nála), mindkétszer meg kell szekvenálni a vírus genomját. Ilyenből valószínűleg nagyon keveset csinálnak, összességében mégis több százra tehető már a bizonyított esetek száma. Viszont, hogy jó hír is legyen, az Oxfordi Egyetem most publikált kutatása szerint az újrafertőződés a betegség utáni fél évben nagyon valószínűtlen, csak elvétve fordul elő. Arra azonban fel kell készülni, hogy az oltást – az influenzaoltáshoz hasonlóan – rendszeresen ismételni kell majd.
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/48. számában jelent meg november 13-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/49 számban? Itt megnézheti!
