Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

„Mintha hirtelen megszólalt volna a vészjelző” – Mennyire kell tartanunk a vírus új mutációjától?

Szerző: | 2020. december 21., 15:25 | Tudomány

A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő emberek a járványügyi szabályokra figyelmeztető felhívás mellett haladnak el Londonban 2020. december 17-én (Fotó: MTI/EPA/Neil Hall)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Egymás után igyekeznek elszigetelni magukat az országok az Egyesült Királyságtól, miután a koronavírus Londonban és Délkelet-Angliában fertőző új mutációjáról kiderült, hogy lényegesen gyorsabban terjed, mint elődei. Hétfőre nemcsak a személy-, de az áruforgalom is jórészt leállt, a szigorú intézkedéseket azonban talán már túl későn vezették be, hiszen a mutáció hosszabb ideje fertőzhet, így pedig a határok lezárása ellenére is kijuthatott Angliából. A riadalom azért is érthető, mert a szakemberek egyelőre nem tudják megmondani, hogy vajon a már elkészült vakcinák védelmet jelentenek-e a vírus új variánsával szemben.

HIRDETÉS - AIP

Mint ismert, Boris Johnson brit miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy a SARS-CoV-2 Londonban és Anglia délkeleti részén keringő mutációja akár 70 százalékkal fertőzőbb lehet, mint az eddigiek. Szakemberek szerint ugyanakkor egyetlen vizsgálati adat sem utal olyan változásokra, amelyek az új koronavírus-mutációt a korábbi változatoknál súlyosabb megbetegedések előidézésére tennék alkalmassá, és semmi nem utal arra sem, hogy az eddig kifejlesztett védőoltások kevésbé lennének hatékonyak a vírus új változatával szemben.

HIRDETÉS
HIRDETÉS - 8

Matt Hancock brit egészségügyi miniszter vasárnap arról beszélt, hogy még nem sikerült ellenőrzés alá vonni az új koronavírus-törzset, ezért volt szükség a jelentős szigorításokra Londonban és a környező angliai országrészekben. A mutációhoz hasonló változatot fedeztek fel Dél-Afrikában is, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vasárnapi közlése szerint pedig az afrikai országban is terjedő új vírustörzset már szeptemberben azonosították.

Hollandia és Belgium után Ausztria, Németország, Olaszország, Franciaország, Horvátország, Írország és Izrael is szigorú intézkedéseket vezetett be, hogy megakadályozzák az új variáns behurcolását. Hétfőn pedig Magyarország is bejelentette, hogy nem engedi be az Egyesült Királyságból érkező repülőgépeket. Mindeközben London és a délkelet-angliai régió is bezárt, a veszélyeztetett csoportba tartozó helyi lakosok számára új tájékoztatót készített a brit kormány. Ebben arra kérnek mindenkit, hogy csak a legszükségesebb esetben hagyják el otthonaikat, még munkába se menjenek, a családtagok figyelmét pedig a korábbinál is nagyobb körültekintésre hívták fel. Mindazoknak, akik december 23. és 27. között utaztak volna, de a szigorú intézkedések miatt inkább otthon maradnak, visszatérítik a vonatjegyek vagy buszjegyek árát.

– Az új koronavírus variáns szokatlanul sok helyen mutálódott – fogalmazott a BBC-nek Wendy Barclay, az Imperial College London virológus professzora. A tudós elmondta, az egyes variánsok általában egy vagy két ponton térnek el egymástól, a most detektált mutáció 22 változást mutat az elődeihez képest. – Ezzel mintha hirtelen megszólalt volna a vészjelző. Biológiai szempontból elképzelhető, hogy a vírus megváltoztatta a viselkedését a mutációnak köszönhetően – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy most az a legfontosabb, hogy kiderítsék, a vakcina védelmet jelent-e az új variánssal szemben.

Az új mutáció legfontosabb változásai a fehérje tüskéket érinti, ami azért lehet aggasztó, mert ezek felelnek azért, hogy a kórokozó minél könnyebben juthasson be az emberi szervezetbe. Ráadásul a vakcinákat éppen a korábbi változatok fehérjetüskéire tekintettel fejlesztették ki, így a változás akár az oltóanyag hatékonyságára is hatással lehet. – Nagyon úgy tűnik, hogy ez egy fontos adaptáció – fogalmazott a BBC már idézett cikkében Nick Loman, a Birminghami Egyetem professzora.

A vírusok mutációja természetes jelenség, Európában, így hazánkban sem az a változat fertőz, amely a kínai Vuhanből indult el még tavaly. Az eddig felfedezett mutációk azonban nem okoztak akkora pánikot, mint az aktuális. Ennek oka a már említett fertőzőképesség, amelyről Eric Voltz, az Imperial College professzora beszélt pénteki előadásában. – Túl korai bármit is kijelenteni, de úgy tűnik, hogy az új változat sokkal gyorsabban terjed, mint ahogy az eddigiek – fogalmazott. Az általa bevezetett 70 százalékos különbségről a BBC-nek nyilatkozó tudósok elmondták, a vizsgálatok alapján ez sokkal kisebb, de akár sokkal nagyobb is lehet.

A vírus érdeke, hogy enyhébb legyen a megbetegedés

A mutáció az evolúció, így a vírusok evolúciójának is egyik fő mozgatóereje. A koronavírus példájánál maradva, folyamatosan keletkeznek mutációk. Némelyik feltűnő terjedést mutat és idővel dominánssá is tud válni, ilyen a D614G variáns, amely még az első hullámban jött létre és már az egész bolygón ez a domináns – írták Facebook-posztjukban a pécsi virológusok. A Kemenesi Gábor és Jakab Ferenc által létrehozott oldalon a kutatók hangsúlyozták, hogy a funkciót is érintő mutációk létrejötte ugyan „extrém ritka, ám vegyünk figyelembe, hogy minél több fertőzésre van lehetősége a vírusnak, minél különfélébb és változatosabb helyzetekbe kerül ennek esélye is nő”.

A vírusnak az enyhébb megbetegedés, hosszabb fertőzés és nagyobb ürítés az érdeke, ettől marad fenn hatékonyabban és jut messzebbre. Ez nem jelenti, hogy nem jöhet létre akármilyen mutáció, amely akár kezelésben, vakcina-ügyben, terjedésben fejtörést okozhat. Ezért nagyon fontos folyamatosan vizsgálni a vírus genetikai változásait – írták. Hozzátették, amennyiben egy vagy több mutáció is azonosítható az immunitásban fontos, és a vakcinák döntő többségének alapját adó tüskefehérjében, ráadásul ez a variáns gyors terjedést is mutat arra mindenképp figyelni kell. Ez történt az angliai mutációnál. Úgy tűnik, hogy a vírus eddig ismert mutációs sebességéhez viszonyítva felbukkant egy variáns, amely 10 hónapnyi mutációt gyűjtött magába, melyekből a tüskefehérje több ponton is érintett.

Konklúziójuk szerint a kockázatot ismét a „nem tudjuk” jelenti. – Amíg nem tudjuk kizárni, hogy egy jó terjedést mutató mutáció nem érint kezelési lehetőségeket, vagy akár a következő hetekben érkező vakcinák hatékonyságát, érthető az óvatosság – fogalmaztak. – A végső szót a kockázatról, az új variáns tényleges képességeiről a tudományos vizsgálatok után mondhatjuk ki, addig pedig marad az óvatosság. A lényeg minden átlagember számára: a maszk, kézmosás, távolságtartás bármilyen mutációt követően is hatékony védekezés.

Közben az Európai Gyógyszerügynökség hétfőn forgalmazásra ajánlotta a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcináját. Emer Cooke, az ügynökség ügyvezető igazgatója ezzel összefüggésben arról is beszélt, hogy nincs bizonyíték arra, hogy ne működne az új, Nagy-Britanniában felfedett változat esetében.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: Egyesült Királyság, koronavírus-járvány, mutáció, Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja Virológiai Kutatócsoportja


HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Hirdetés

HIRDETÉS

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Jordán Ferenc

Jordán Ferenc (Fotó: Az élet, meg minden)

Árnyék podcast – Vörös tér, Budapest

Pin It on Pinterest