Tom Szaky családja kisgyermekkorában vándorolt ki Budapestről Kanadába, majd később hulladékfeldolgozó céget alapított, és olyan szemetet is újrahasznosít, amivel mások nem törődnek. Ma már a TerraCycle nevű vállalat a szektor egyik kulcsszereplője. Szaky interjúnkban elmondta, hogy nem az embereket kell megváltoztatni, hanem olyan környezetkímélő termékeket kell kínálni nekik, amit örömmel használnak majd.
Száz évvel ezelőtt egy 30 éves középosztálybeli francia nő évi két ruhát vett magának, amit aztán évtizedekig hordott. Ma ugyanez a nő évente 66 ruhadarabot vásárol, amelyeket háromszor vesz fel átlagosan, mielőtt kidobná őket. A trend a teljes fejlett világban azonos, megfejelve azzal, hogy azóta majdnem négyszeresére nőtt a Föld lakossága. A konklúzió egyértelmű: még a fogyasztás növekedésénél is nagyobb ütemben nő a hulladék mennyisége. A következő évtizedekben ez lesz a bolygót sújtó számos környezeti ártalom közül talán a legsúlyosabb.
Már ma is ezerszámra jutnak műanyag mikroszemcsék a szervezetünkbe, és ez egészen biztosan csak rosszabb lesz a jövőben. Sok a kárenyhítő kezdeményezés, de ezek hatékonysága nem mindig egyértelmű. Ráadásul sok olyan hulladék van, amelyet az átlagos feldolgozócégek kezelhetetlennek tartanak. Itt lép a képbe egy Amerikában élő magyar által alapított cég, a TerraCycle.
Tom Szaky családja 1987-ben, Tom négyéves korában emigrált Torontóba, ahol a középiskolai évek során figyelt fel arra, hogy az emberek mi minden használható holmit dobnak a szemétbe, hogy újat vegyenek helyette. Egyszerre ragadta magával a környezetvédelem és a vállalkozásalapítás gondolata, ezért a Princeton Egyetem közgazdaság- (és pszichológia-) szakjára iratkozott be, de a tanulás mellett már saját cégét építette.
Az első 20 ezer dollárjából olyan komposztálórendszert állított üzembe a princetoni kampuszon, ami férgek segítségével bontotta le a menzán keletkező szerves hulladékot, és alakította azt trágyává. A TerraCycle névre keresztelt vállalat akkor kezdett igazán beindulni, amikor Szaky elkezdte az általa (pontosabban férgei) által gyártott trágyát használt PET-palackokban árulni, és így már azzal lehetett őket reklámozni, hogy teljes egészében szemétből készültek. Szakyt az különbözteti meg a környezetvédő aktivisták nagy részétől, hogy ő nem veti meg a profitot, és a hulladékprobléma enyhítését a kapitalizmus keretein belül képzeli el.
– Számomra a haszon pozitív jelentéssel bír, mint az egészséges szervezeti működés fokmérője. Azért a szeméttel kezdtem foglalkozni, mert mindig is csodálattal töltött el, hogy az emberek minden tulajdona előbb vagy utóbb a hulladékfeldolgozó cégeké lesz. Kilencvenkilenc százaléka ráadásul egy éven belül – mondta a Magyar Hangnak Tom Szaky. – Ehhez képest az összes üzleti szektor közül a hulladékkezelésben történik a legkevesebb innováció. Sőt, a szemétnek negatív értéke van az emberek számára, hiszen azért fizetnek, hogy megszabadulhassanak tőle.
A cégalapító szerint tehát a hulladék merőben különbözik minden más ipari alapanyagtól. A TerraCycle a szegmensen belül is különbözik a többi vállalattól, hiszen a tevékenységével éppen a többi cég által figyelmen kívül hagyott lehetőségeket célozza meg. Sok terméket nem lehet helyben újrahasznosítani, ezért más cégek nem is foglalkoznak velük. A TerraCycle szorosan együttműködik például a Procter & Gamble-lel, és külföldön visszagyűjtik és újrahasznosítják például a használt pelenkákat és a borotvapengéket is.
A cégek egyre inkább felismerik, hogy a hulladéktömeg ellenőrizhetetlen növekedése már olyan problémát jelent, ami elérte a fogyasztók ingerküszöbét is. Így egyre többen tartják üzletileg is szükségszerűnek, hogy áldozzanak a termékeik okozta környezeti terhelés csökkentésére. Ezt sokféleképpen meg lehet valósítani, az egyik megoldás az, ha hulladékból (például a tengerből kiemelt műanyag hulladékból) gyártják az új flakonokat. Ez nyilván sokkal drágább, mint a megszokott eljárás, de egyre szélesebb az a fogyasztói réteg, amely hajlandó fizetni azért, hogy 20-30 év múlva is élhető legyen a bolygó.
A TerraCycle harmadik megoldása a Loop, amelyet tavaly kezdtek el. Ez gyakorlatilag az újrahasználható palackok, dobozok, tartályok (újbóli) meghonosítását jelenti. A Procter & Gamble most vezeti be Magyarországra az újrahasználható alumíniumpalackokban árult hajápolási termékeit. Jelenleg száz cég vesz részt a programban a világon, és 500 terméket lehet újrahasználható csomagolásban kapni. A világban néhány helyen már működő szolgáltatás házhozszállítást is kínál, ami a régimódi házhoz menő tejforgalmazást idézi: a vásárló újratölthető palackban veszi meg a sampont, kézkrémet, bármit, majd a kiürült tartályt begyűjtik tőle, és helyette teletöltöttet kap.
Persze, minden hasonló kezdeményezés sikere attól függ, hogy a fogyasztók szeretni fogják-e. Ha emlékszünk, évekkel ezelőtt Magyarországon is próbálkoztak már a visszaváltható műanyag üdítős palackokkal, de az embereknek nem tetszett, mert karcosak lettek, ettől pedig koszosnak tűntek.
– Nem arra kell törekednünk, hogy az emberek változzanak meg, mert erre nincs sok esély. Sokkal egyszerűbb, ha olyan rendszert alkotunk, amelyben az ember tevékenysége nem okoz akkora problémát. Konkrétan a karcosság tekintetében el kell érnünk, hogy ha a palack karcolódik, akkor ezt szépen tegye. Mondhatni, kecsesen öregedjen meg – érvel Tom Szaky.
Ezzel arra utal a cégvezető, hogy a fémedények inkább patinásak lesznek az emberek szemében, ha sérülnek, és e nyomokat az emberek nem tekintik hibának. Sőt, hajlanók többet fizetni bizonyos mesterségesen öregített, használttá tett termékekért (például a farmernadrágokért, antikolt lakásfelszerelési tárgyakért). A reményeik szerint, ha a fogyasztók ütött-kopott fém samponos palackot vesznek majd, akkor az fog eszükbe jutni, hogy ezt már sokan használták, és sok kidobott műanyag hulladékot megspóroltunk ezáltal.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/45. számában jelent meg november 6-án.
