Nulla fokon, testmozgással akár háromszor is több zsírt képes lebontani a szervezet. Halálos fenyegetéseket kapott a perui régész, akit egyszer már mellkason lőttek. E heti tudományos lapszemle.
Journal of Applied Physiology (pdf)
A nulla Celsius-fokon folytatott intenzív testmozgás akár több mint háromszor több zsírt is képes lebontani, mintha ugyanazt 21 fokon végeznénk el – állítja a kanadai Laurentian Egyetem friss kutatása. Tizenegy túlsúlyos személyt vizsgáltak, akiknek mindkét hőmérsékleten esténként tízszer egy percet kellett 90 százalékos erőbedobással végig biciklin sprintelnie, közte tízszer 90 másodperces etapokkal, ahol csak 30 százalékos erővel kellett tekerniük. Másnap a tesztalanyok zsírokban gazdag reggelit fogyasztottak, a kutatók pedig a vérmintákból a résztvevők inzulin, glükóz és triglicerid értékeit figyelték.
Méréseik során pedig azt találták, hogy közvetlenül a testmozgást követően a hidegben a lipid-oxidáció 358 százalékkal volt magasabb, mint 21 fokon. A kutatók ugyanakkor megjegyezték, a hideg környezet kevésbé kedvező az étkezés utáni anyagcsere szempontjából. Mint írták, megfigyeléseik a résztvevők alacsony száma miatt nem biztos, hogy mérvadóak, ám jó kiindulópontot jelenthetnek az aktív testmozgás és hőmérséklet kapcsolatát vizsgáló újabb, több résztvevővel elvégzett kísérletek számára.
Közel negyven év után a nagy kék bálnák visszahódítják a déli sark vizeit – írja egy friss tanulmányra hivatkozva a tudományos szaklap. A bálnák kereskedelmi vadászatának 1984-es betiltása előtti hetven év során mintegy 1,3 millió egyedet öltek meg. A legújabb megfigyelések azt mutatják, egyre aktívabbak a bálnapopulációk a korábbi életterületeiken. Egy friss tanulmány az elmúlt kilenc évben a nagy kék bálnák 41 új egyedét dokumentálta a déli sarkhoz közeli Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek körül – ahol kedvenc eledelük, a világítórák (krill) nagy mennyiségben él.
Közben az Antarktiszi-félsziget déli részén hasonló megfigyelést tettek a hosszúszárnyú bálnák esetében. Az északi sarkon a grönlandi bálnák, Alaszka partjainál pedig a csuka- és a barázdás bálnák egyedszám-növekedéséről számoltak be. A cikk szerint ugyanakkor az újra növekvő populációkat meg is kell védeni az ártalmas hatásoktól, elsősorban a klímaváltozás miatt mind inkább jégmentessé váló sarkörökön folytatott – egyre aktívabb – ipari- és kereskedelmi hajózás okozta veszélyektől.
Újra halálos fenyegetéseket kapott a Dél-Amerika legrégebbinek tartott települését felfedező régész, Ruth Shady – számolt be róla a brit lap. A 73 éves kutatót és munkatársait illegális földfoglalók zaklatják. Egy család tagjai azt állítják, az a föld, amin kutatnak az 1970-es évek óta a családjuk tulajdona. A Shady által 1994-ben felfedezett perui Caral városa 626 hektáron terül el, a legkorábbi leleteit Kr. e. 2627-re keltezik. A területet elvileg 145 négyzetkilométernyi úgynevezett ütköző zóna veszi körül, ám ez sem tartja vissza a földfoglalókat, hogy ne zaklassák a szakembereket. Shady 2003-ban már súlyosan megsebesült, amikor a régészeti parkot ért egyik támadás során mellkason lőtték.
A beszámolók szerint a 2009 óta UNESCO-védettséget élvező területet idén kilencszer támadták meg, megölték a régész kutyáját, és az ügyvédjét is halálosan megfenyegették. Egyes feltételezések szerint földspekuláció állhat az ügy mögött, ugyanis a térségben a korábbi 5 ezerről 50 ezer dollárra nőtt egy hektár föld ára. Ugyan egy ideje egy járőr kocsi köröz a terület körül, ám a régész szerint a hatóságok tehetnének többet is a védelmük érdekében. Főleg, mert a föld, ahol az ősi romváros áll, a perui állam tulajdona.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/2. számában jelent meg január 8-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2021/2. számban? Itt megnézheti!
