A fosszilis tüzelőanyagok által okozott légszennyezés 8,7 millió ember életét követelte 2018-ban világszerte – írja a The Guardian egy frissen megjelent tanulmányra hivatkozva. Ez azt jelenti, hogy abban az évben minden ötödik halálesetért a rossz levegőminőség felelt. De a legsúlyosabban érintett régiókban ez az arány 30 százalék fölött volt.
Az adat még a tanulmány készítőit is meglepte. – Először mi is kételkedtünk, amikor megláttuk a megdöbbentő eredményeket, de ahogy egyre mélyebbre ástuk magunkat, kiderült, hogy a légszennyezés mindent áthat – mondta Eloise Marais, a University College London tanára. A tanulmányból kiderült, többen haltak meg a légszennyezettség miatt, mint a dohányzás és a malária következtében összesen.
A fosszilis tüzelőanyagok közvetetten felelősek lehetnek a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedésekért, de a légszennyezettség akár a látás elvesztéséhez is vezethet. Az emberi szervezetre káros hatású energiaforrások nélkül akár egy évvel is magasabb lehetne a világon a születésnél várható élettartam, az egészségügyi problémák okozta gazdasági terhelés pedig 2,9 billió dollárral csökkenne a számítások szerint.
A tanulmányból kiderült, hogy hatalmas különbségek láthatók az egyes kontinensek között. Amíg Délkelet-Ázsiában a 14 évnél idősebbek közel harmada a légyszennyezettség miatt kialakuló betegségben veszíti életét, ez az arány Európában közel 17 százalék, Afrikában alig 4, Ausztráliában és Óceániában pedig kicsivel több, mint 3 százalék.
Egy tavaly ősszel publikált tanulmány arra figyelmeztetett, hogy a hosszú távú légszennyezettség minimális növekedése is jelentősen növelheti a COVID-19 halálozási rátáját, az Egyesült Államokban 11 százalékkal emelkedett ez a szám. A Cardiovascular Research tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában egy nemzetközi kutatócsoport is hasonló eredményre jutott. Eszerint a légszennyezés hosszú távon 15 százalékkal növelheti a koronavírus-fertőzés okozta halálozás kockázatát.
Idehaza még tavaly tavasszal a Levegő Munkacsoport hívta fel a figyelmet arra, hogy a légszennyező részecskék felületén a vírusok megtapadnak, és ott még órákig fertőzőek maradnak, így ha romlik a levegő minősége, az kedvez a koronavírus terjedésének.
