Állásfoglalást tett közzé az ötödik generációs (5G) telekommunikációs rendszerek bevezetésének lehetséges egészségügyi vonatkozásairól a Magyar Tudományos Akadémia. Mint írják, a téma a lakosság és a szakemberek körében is számos kérdést vet fel. Másfél évvel ezelőtt ezért egy civil kezdeményezés, a Százak Tanácsa az MTA állásfoglalását kérte. A testület így létrehozott egy ad hoc munkabizottságot, melynek tagjai áttekintették a témával kapcsolatos kérdéseket.
A kedden közreadott dokumentum szerint „a jelenlegi modellezések, illetve mérések alapján az 5G technológia alkalmazásával a lakosság napi átlagos személyi rádiófrekvenciás (RF) expozíciója várhatóan nem fog növekedni”. A kétoldalas anyag indoklása szerint: „A nagyobb átviteli sebességnek köszönhetően jelentősen csökken az adatátvitelhez szükséges idő, ami csökkenti a felhasználók elektromágneses hullámoknak való kitettségét. A sűrűbb hálózatban a jobb rádiós kapcsolatnak köszönhetően a mobiltelefonok és más készülékek alacsonyabb teljesítménnyel működnek, a felhasználás módja is változik (kevesebb beszéd, több adatforgalom), ami tovább csökkentheti a készülékekből eredő emberi expozíció mértékét.”
Az MTA állásfoglalásában azt is írják: Az 5G technológiában alkalmazott nyalábformáló és ún. MIMO (Multiple Input Multiple Output) technológia alkalmazásával, illetve az optimalizált szolgáltatással az ellátottság, ezzel együtt a környezeti RF expozíció jellege ugyan megváltozik, de az átlagos környezeti elektromágneses expozíció, amely jelenleg nagyságrenddel az egészségügyi határérték alatt van, várhatóan nem emelkedik.”
– Megítélésünk szerint szükséges többletforrást biztosítani az 5G-re vonatkozó egészségügyi határértékek rendszeres mérésére és monitorozására, az ezzel kapcsolatos kutatásokra. A humán egyéni (élettani) és közegészségügyi (epidemiológiai) hatások mellett az ökológiai vonatkozások, a hazai ökoszisztémákra gyakorolt hatás értékelése is szükséges ott, ahol a kiépülő infrastruktúra és az 5G RF környezeti hatásai relevánsak. Javasolt egy önálló és átfogó, középtávú hazai kutatási program kidolgozása is a tudományosan releváns, illetve a népességet leginkább érintő és foglalkoztató kérdések vizsgálatára. Ezen belül különösen a monitorozás, az élettani hatások vizsgálata és a környezetbiológiai kutatások jönnek szóba – jegyzik meg az állásfoglalásban.
Az MTA most kiadott dokumentumában azt is hangsúlyozza: „A médiában, illetve a közösségi platformokon terjedő információk rendkívüli módon befolyásolják a lakosság 5G technológiával kapcsolatos véleményét. Például a koronavírus és az 5G összefüggésében a WHO és az EU is kénytelen volt tisztázó információt közzétenni a honlapjain, hogy megakadályozza a téves információk terjedését. Megítélésünk szerint az egészségügyi hatásokkal kapcsolatostéves információk kezelése a következő években állandó feladat lesz, amelybe a tudományos világ e témákkal foglalkozó képviselőit is be kell vonni.”
